János Zsigmond 1571. március 14-én bekövetkezett halála több ponton gyökeresen átrendezte Erdély és a Habsburgok kapcsolatát.

Görgei Artúr (1818. január 30.–1916. május 21.) emlékére: Videó: Nemzeti Filmintézet felvétele Zene: Liszt Ferenc – II. Magyar rapszódia

Görgei Artúr tábornok halála 105. évfordulójának alkalmából lerótta kegyeletét és elhelyezte a Magyarságkutató Intézet koszorúját Horváth-Lugossy Gábor főigazgató a Fiumei úti sírkertben.

1951. május 21. és július 18. között többezer családot lakoltattak ki fővárosi otthonaikból és száműztek kelet-magyarországi falvakban kijelölt kényszerlakhelyekre. Az áldozatok pontos számát ma sem ismerjük, de akár 15–18 ezer embert is érinthettek a jogfosztások.

„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. 

A 20. század magyar régészetének vannak legendás alakjai, akiknek nem csak tudományos felismerései jelentettek maradandó értéket, hanem a tudomány ügyének való elkötelezettséget egész életpályájuk, egyéniségük mutatta, valamint azt is, hogy a tudományt nem pusztán önmagáért művelik, hanem a magyarság egészének javáért.

Nepomuki Szent János a közép-európai, magyarországi jámborság, népi vallásosság kiemelkedő alakja. Pontos születési éve nem ismert, de valamikor 1350 körül születhetett a csehországi Pomuk vagy Nepomuk nevű városkában.

Negyvenhat éve hunyt el Magyarország utolsó hercegprímása, Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros. Nemzetünk lelkiismeretére, aki semmilyen diktatórikus, ember- és keresztényellenes rendszerrel nem volt hajlandó kompromisszumot kötni és együttműködni – kutatónk, Borvendég Zsuzsanna tavalyi írásával emlékezünk.

1937-ben ezen a napon indult el Budapest törvényhatósági bizottságának közgyűlésén az a folyamat, amelynek következtében a főváros egyik része valamivel több mint tizenkét évig Szent István királyunk nevét viselhette.

1711. április 17-én hunyt I. József német-római császár, magyar és cseh király, valamint osztrák főherceg. A mindössze 32 éves uralkodót – akárcsak a 18. század folyamán az uralkodóház több tagját is – a kor pusztító vírusa, a fekete himlő ragadta el.