![](/assets/articles/2021/03/portrait-of-istvan-kohary-18-c-2_12083038.jpg)
A hűség tükre és egy „magyar” királyi dinasztia
Koháry István 1649. március 11-én látta meg a napvilágot a felvidéki, Hont vármegyei Csábrág várában, Koháry István, a vármegye főispánja és Balassa Judit gyermekeként.
„Most pedig megyünk Nagyszebenbe!”
Felső-Erdély visszafoglalását követően 1849. január 21-én Józef Bem vezérőrnagy kísérletet tett az erdélyi császári-királyi csapatok főhadiszállása és utánpótlási bázisa, Nagyszeben elfoglalására. Akkor nem járt sikerrel.
![](/assets/articles/2021/03/kep1-babucs_11090114.jpg)
![](/assets/articles/2021/03/kep2-zsigmond_08072808.jpg)
1435. március 8-án adja ki Zsigmond király Nagyobb törvényét
A középkori Magyar Királyság törvényei, jogszabályai közül számos ismeretlen: elveszett vagy lappang. Szisztematikus, teljességre törekvő összegyűjtésükre először az 1504. évi országgyűlésen merült fel igény, aminek következtében jelentős kodifikációs tevékenység indult meg.
1172. március 4-én hunyt el III. István magyar király
II. Géza magyar király (1141–1162) és Eufrozina kijevi hercegnő házasságából hét gyermek, négy fiú és három leány született. Közülük elsőként István látta meg a napvilágot valamikor 1147 nyarán.
![](/assets/articles/2021/03/kep1-iiiistvan_04110836.jpg)
![](/assets/articles/2021/02/kep2-revai_24084854.jpg)
Hazaszeretet latin nyelven: Révai Miklós és Csanád romjai
Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, egyetemi tanár, latinul és nemzeti nyelven egyaránt verselő költő. Születési évét illetően ugyanúgy találkozhatunk az 1749-es és az 1750-es évvel is, azonban forrásaink abban egységesnek bizonyulnak, hogy február 24-én emlékezhetünk meg születésének napjáról.
Az 1291. február 22-én kiadott gyulafehérvári dekrétum
Magyarország mindenkori királyai az Árpád-kortól kezdődően koronázási szertartásuk keretében esküt tettek az ország szabadságainak és szokásainak megtartására. Ez az általános, bár kétségtelenül rendre aktualizált tartalmú fogadalom egészen III. András király (1290–1301) hatalomra jutásáig elegendő volt az alattvalók számára, annak ellenére, hogy annak betartása nemegyszer csorbát szenvedett.
![](/assets/articles/2021/02/kep2-iii-andras-2-2_22073944.jpg)
![](/assets/articles/2021/02/kep1-anyanyelv-4_21073903.jpg)
Az anyanyelv nemzetközi napja
Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét Az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000 óta minden évben különféle rendezvényekkel ünnepelnek meg szerte a világban.
Színházavatás és hazaszeretet
188 évvel ezelőtt tartották Katona József (1791–1830) Bánk bán című drámájának ősbemutatóját Kassán 1833. február 15-én, s utána pedig a nemzet életének meghatározó eseményeinek fénypontja lett.
![](/assets/articles/2021/02/kep3-bank_15081733.png)
![](/assets/articles/2021/02/kep3-nagyszombat_13100129.jpg)
A nagyszombati királytalálkozó
1327. február idusán, azaz 13-án I. Károly magyar király (1301–1342) Nagyszombat városában oklevelet bocsátott ki Luxemburgi János cseh királlyal (1310–1346) kötött szövetségéről. A szerződéslevél és az ekkor kötött megállapodás, amelynek megtartására korabeli szokás szerint tanúk jelenlétében esküt is tett az uralkodó, az 1335. évi visegrádi királytalálkozó előzményének tekinthető.
Csűry Bálintra emlékezünk
135 éve ezen a napon született és 80 éve szintén február 13-án hunyt el Csűry Bálint (egyes munkáiban Csüri Bálint, Csüry Bálint) nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Munkásságából legfőképpen a nyelvjáráskutatás emelkedik ki.
![](/assets/articles/2021/02/kep1-csury_13093047.jpg)