1896. augusztus 18-án, Újpesten született Laziczius Gyula, nyelvész, nyelvjáráskutató, egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, irodalomtörténész, az MTA rendes tagja. Fonológiai és általános nyelvelméleti kutatásaival a 20. századi magyar nyelvtudomány egyik kiemelkedő alakjává vált.

A tibetológia tudományának nemzetközi megalapítóját, Kőrösi Csoma Sándort, minden magyar jól ismeri. Kőrösi, akinek bár eltökélt szándéka volt minden tudományos kutatásával a magyar nemzet érdekeit szolgálni, világraszóló tevékenységét végig idegen földön, idegen nyelven és idegen finanszírozással kényszerült kifejteni.

1416. augusztus 15-én írta alá Luxemburgi Zsigmond magyar és német király és V. Henrik angol király a canterbury-i szövetségi szerződést. A szerződés megkötéséhez vezető ”utat”, valamint a szerződés tartalmi lényegét és politikai jelentőségét a következőkben részletesebben is bemutatjuk.

A Nagy Háború után sokan úgy vélték, hogy a lovasság alulmaradt a gépfegyverek háborújában és eltűnik a történelem süllyesztőjében. (...) A gépesített háborúban is sokszor jutott fontos szerephez a ló, amely árkon-bokron keresztül, esőben, hóban és sárban is képes volt eljutni lovasa céljáig.

Montágh Imre az egyik legnagyobb magyar beszédpedagógus, beszédtechnika-tanár, logopédus. Egész életében és létében – de még azon túl is – a személyiség- és gyakorlatközpontú pedagógia, valamint a helyes magyar nyelvhasználat, a tiszta magyar beszéd zászlóhordozója volt.

Szent László királyunk lánya talán a legtitokzatosabb alak az Árpád-ház szentjeinek hosszú sorában, egy magyar királylány, aki római császárné lett és az ortodoxia szentje. Mozaikarcképe nyolc évszázad után is meg nem fakuló fenséggel tekint le ránk a kereszténység egyik legnagyszerűbb templomának faláról.

Erdély 1918. év végi román megszállása után a hódítók megkövetelték a magyar állami tisztviselőktől I. Ferdinánd királyra az ún. hűségeskü letételét. Mivel a túlnyomó többség ennek nem tett eleget, megfosztották őket állásuktól, azaz megélhetésüktől.

75 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be a forintot, amely a világtörténelem legdrasztikusabb inflációjának a végét jelentette. A második világháborút követő pénzromlás soha nem látott mértéke nem volt magától értetődő következménye a világégésnek. A megszálló Vörös Hadsereg azonban rátette a kezét minden működő üzemre, lefoglalta a nyersanyagokat és a bankok tartalékait, (...) és nem számította be mindezt a jóvátételi kötelezettségünkbe.

Július 29-ére más szentek mellett Troyes-i Szent Lupus ünnepe esik. Mivel azonban Lupusnak Magyarországon egyáltalán nincs kultusza, ez az ünnep számunkra teljesen ismeretlen – bár történelmi vonatkozásai miatt számunkra igencsak fontos szentről van szó. Valójában egyetlen kiemelkedő tettéről tudunk, amelyért a szentek sorába emelték: a hagyomány szerint ő mentette meg városát a hunoktól Attila király galliai hadjárata idején.

Július huszonnegyedike Árpád-házi Szent Kinga emléknapja. Kinga az Aranybulla kiadását követő időszakban, 1224. március 5-én Esztergomban látta meg a napvilágot Árpád-házi Béla herceg (a későbbi IV. Béla magyar király) és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként. Rendkívüli családba, szentek közé született: apai nagynénje Szent Erzsébet, fiatalabb lánytestvérei Boldog Jolán és Szent Margit voltak.