A népvándorláskor régészetének – a korszakénak, amelyben a magyarság egységes néppé formálódott – utolsó nagy iskolateremtője minden bizonnyal Bóna István volt, abban a 20. században, amikor nem kisebb egyéniségek, mint pl. Alföldi András, Fettich Nándor, László Gyula nyomdokaiba kellett lépnie.

Köő Artúr (Magyarságkutató Intézet) a Pesti Tv-ben, „Mintha tegnap történt volna” – A trianoni békediktátum 101. évfordulóján a történelmi Magyarországot ért veszteségekről adott összegzést, Holczer Gábor történésszel (Trianon Múzeum)

A legsúlyosabb csapás egy ezer éves államra, és az utána következő 100 év története - a Magyarságkutató Intézet a Nemzeti Összetartozás napjára készített 6 részes rövid filmsorozattal segít megérteni a Magyarország testére és lelkére kiszabott halálos ítéletet és az elmúlt száz évet, napjainkig.

Hunyadi Mátyás (1443–1490) 1485. június 1-én foglalta el Bécset, amellyel addigi hatalma csúcsára ért. Az egyik legjelentősebb magyar uralkodóként tisztelt királyt az utókor „az igazságos” jelzővel illette, valamint az alakja köré szövődő népmesék és mondák nemcsak a magyarság, hanem a szomszéd népek emlékezetében is fennmaradtak.

Trianon előzményeit, a trianoni döntést, annak száz éves hatásait bemutató, 24 részből álló, komplex történelmi roll-up sorozatot készített a Magyarságkutató Intézet kifejezetten a fiatal korosztály számára.

Az utóbbi években május utolsó hétvégéjén tartották meg a Magyar Régészet Napját; ennek kapcsán tekintünk vissza a hazai régészet, azon belül is a régészeti célú ásatások kezdeteire.

Az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörésének időszakában a császári-királyi hadsereg 12 huszárezrede közül csupán négy állomásozott idehaza, míg nyolc regiment szerte a Habsburg Birodalomban

János Zsigmond 1571. március 14-én bekövetkezett halála több ponton gyökeresen átrendezte Erdély és a Habsburgok kapcsolatát.

Görgei Artúr (1818. január 30.–1916. május 21.) emlékére: Videó: Nemzeti Filmintézet felvétele Zene: Liszt Ferenc – II. Magyar rapszódia

Görgei Artúr tábornok halála 105. évfordulójának alkalmából lerótta kegyeletét és elhelyezte a Magyarságkutató Intézet koszorúját Horváth-Lugossy Gábor főigazgató a Fiumei úti sírkertben.