164 évvel ezelőtt, 1857. január 15-én látott napvilágot az első hazai sportlap, a Lapok a Lovászat és Vadászat köréből, amely 1858-tól már a könnyebben megjegyezhető Vadász- és Versenylap címet viselte.

Sinor Dénes eltérően más kiemelkedő magyar keletkutatóktól, nem készült gyerekkora óta tudósnak, orientalistának meg főleg nem, iskolai tanulmányait nem is vette túl komolyan. Saját bevallása szerint azt sem tervezte soha, hogy valaha is elhagyja Magyarországot, azonban a sors fintora miatt úgy alakult, hogy élete nagy részét idegen országokban töltötte, és nemcsak tudósi, hanem tudományszervezői munkája révén is az altajisztika egyik vezéralakja lett, a semmiből hozva létre a világ egyik legjelentősebb altajisztikai műhelyét.

Hetvennyolc esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én Uriv térségében elszabadult a pokol. A szovjet 40. hadsereg erőszakos felderítést vezetett be a magyar királyi 2. honvéd hadsereg ott védekező alakulataival szemben.

Több mint másfél száz esztendeje, 1868. január 5-én jelent meg a Borsszem Jankó című élclap első száma. A sajtó különleges műfaját képezték azok a vicclapok, azaz az akkoriban még élclapnak nevezett időszaki kiadványok, amelyek az ellentmondásosnak, vagy kivetni valónak ítélt jelenségeket, a kívánatostól való eltéréseket, a ferdeségeket, a túlkapásokat írásban és képben a humor eszközével jelenítették meg.

Kétségbeejtő helyzetben köszöntött Magyarországra 1849. A császári-királyi hadsereg általános támadása jelentős sikereket ért el, hiszen a magyarországi főhadszíntéren Alfred zu Windisch-Grätz herceg tábornagy főserege a Görgei Artúr vezérőrnagy parancsnoksága alatti Feldunai hadsereget Pest-Buda alá szorította, Perczel Mór vezérőrnagy – akinek Görgeihez kellett volna csatlakoznia – 1848. december 30-án meggondolatlansága és önfejűsége miatt Mór mellett vereséget szenvedett.

A szilvesztert és az újévet abban a formában, ahogy a mai városi ember ünnepli őket, talán joggal nevezhetjük a naptár legmodernebb és legurbánusabb ünnepének, azonban tévedés volna azt hinni, hogy a naphoz kapcsolódó szokásaink, a számtalan közismert babona nem tekint vissza évezredes múltra.

Kis Károly – immár nápolyi király – udvarában 1385 augusztusában megjelent a zágrábi püspök és kísérete, hogy őt a magyar trónra invitálja. A nápolyi király a kérést elfogadva szeptemberben hajóra is szállt, de októberben még délvidéki támogatóinak körében tartózkodott, várva, hogy Magyarországra érkezésének a híre elterjedjen.

December 26-án karácsony liturgiájának színe fehérből vörösre vált, a vér és a szenvedés színébe öltözik a katolikus egyház. Ezt a napot választották az ávós keretlegények 1948-ban, hogy letartóztassák a magyar katolikus egyház fejét, Mindszenty József bíboros hercegprímást. Borvendég Zsuzsanna kutatónk írása.

Mint az egész keresztyén világnak, a magyarságnak is legnagyobb ünnepei közé tartozik karácsony napja, amelyhez ezer éve rengeteg népi hagyomány és népszokás tartozik, de soha nem homályosodott el az ünnep eredeti jelentése: e napon Jézus Krisztus születését ünnepeljük.

1848 decemberében a magyar önvédelmi háború új fejezete kezdődött. Bécs legnagyobb örömére Észak-Itáliában az agg gróf Joseph Radetzky tábornagy ura volt a helyzetnek, de az alattvalói által csak „jóságosnak” hívott V. Ferdinánd (uralkodott: 1835–1848) sehogy sem bírt az 1848. áprilisi törvények védelmében szablyát rántó magyarokkal.