![](/assets/articles/2020/10/pary-3-2_08083648.jpg)
Belgrád (Nándorfehérvár) 1789-es visszafoglalása és Pray György jövőbe látó kiseposza
1789. október 8-án a pogány török félhold ismét a keresztény császári sasoknak adta át a helyét Belgrád (Nándorfehérvár) falain. II. József Nagy Katalin szövetségeseként 1787-ben (ténylegesen 1788-ban) indított háborút a törökök ellen, amelynek elsődleges célja az úgynevezett melléktartományoknak (Dalmácia, Bosznia, Szerbia, Bulgária, Moldva, Havasalföld és Besszarábia) a birodalomhoz csatolása volt.
Akik Aradon életüket adták az „igaz ügyért”
Budavár 1849. május 21-i bevételét követően a magyar szabadságküzdelem új szakaszába lépett, hiszen a honvédeknek már nem csak a császári-királyi hadsereggel, hanem a cári intervenciós erőkkel is hadakozniuk kellett.
![](/assets/articles/2020/10/bellony_05194006.jpg)
![](/assets/articles/2020/10/pazmany-evfordulo-2_06210924.jpg)
Pázmány Péter és a magyar irodalmi nyelv
450 éve született Pázmány Péter. Az esztergomi érseknek, a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakjának életművéből ezúttal a magyar irodalmi nyelv megteremtőjeként végzett munkájára emlékezünk.
A brassói nyomda XVI. századi görög nyelvű kötetei
470 évvel ezelőtt, 1550-ben jelent meg Brassó nyomdájában a Katékhészisz című könyvecske. A mű szerzője a nyomda akkori vezetője, Valentin Wagner, aki alig egy esztendővel korábban vette át a nyomdát, elődje, a magyar könyvnyomtatás egyik legnagyobb hatású alakja, Johann Honter – Honterus János – halála után.
![](/assets/articles/2020/09/nilus-anekdota-16933206c6574c3b66c74686574c591207064662e706e67_30093437.png)
![](/assets/articles/2020/09/pakozdi-csata_29084555.jpg)
A pákozdi csata: amikor szablyát rántottunk az alkotmány védelmében
A magyar főerők Pákozd–Sukoró térségében ütköztek meg Jelačić bán seregével 1848. szeptember 29-én, és sikerrel állították meg a horvát határőrök és népfelkelők túlerejét.
Szent Mihály arkangyal tisztelete Magyarországon
Mihály arkangyal alakja a kereszténység és a magyar ember számára a reménységet, az örök életbe vetett hitet és a küzdeni akarást jelképezte. Harcot a kísértések, a bennünk élő gonosz ellenében, s képességet a szellemi megújulásra.
![](/assets/articles/2020/01/sashalmi-uj-kep_20135914.jpg)
![](/assets/articles/2020/09/lakitelek_27080132.png)
Harminchárom évvel Lakitelek után
Harminchárom évvel ezelőtt, 1987. szeptember 27-én sorsfordító pillanatok zajlottak Lakiteleken: a Lezsák Sándor házának udvarán felállított sátorban közel kétszáz értelmiségi gyűlt össze, hogy megvitassák a magyar nemzet jövőjét, számba vegyék a kilábalási lehetőségeket abból a – Csurka István szavaival élve – „nemzethalálból”, amelybe Trianon taszította hazánkat, és amelyhez a több évtizedes kommunista diktatúra adta meg a kegyelemdöfést. A tanácskozás címe is drámai hangulatot sugallt: A magyarság esélyei.
A 75 éve elhunyt Bartók Béla és a népzene
Bartók Béla több mint tizenöt éven át gyűjtött magyar népzenét, valamint a magyarsággal együtt élő más népek zenéjét is fonográf és viaszhengerek segítségével.
![](/assets/articles/2020/09/b-2_26115719.jpg)
![](/assets/articles/2020/09/ignacz-rozsa-munka-kozben-szinhazi-elet-28-1938-29-sz-44-1938-julius-9_25090715.jpg)
41 évvel ezelőtt hunyt el Ignácz Rózsa
„Anya, író, színésznő” – e három szóval írta le foglalkozását 1938-ban a Színházi Élet nevű művészeti szaklapnak adott interjújában Ignácz Rózsa, aki munkájával az igazságtalanul meghurcoltak, a számkivetettek, közöttük a csángók, a székelység és az erdélyi magyarság igazságáért állt ki.
155 évvel ezelőtt született Orczy Emma bárónő
1936 áprilisában egy akkor már világhírű, külföldön élő magyar asszony huszonkét esztendei távollét után férjével, Henry Montague Barstow-val együtt Budapestre érkezett húsvétra. Ez az asszony az angol nyelvterület akkori legnagyobb sikerű írói között kivételes helyet foglalt el, s munkáit a világ minden nyelvére lefordították.
![](/assets/articles/2020/09/orczy-emma-barono-az-est-27-1936-85-sz-2-1936-aprilis-12_23092730.jpg)