Bartók Béla több mint tizenöt éven át gyűjtött magyar népzenét, valamint a magyarsággal együtt élő más népek zenéjét is fonográf és viaszhengerek segítségével.

„Anya, író, színésznő” – e három szóval írta le foglalkozását 1938-ban a Színházi Élet nevű művészeti szaklapnak adott interjújában Ignácz Rózsa, aki munkájával az igazságtalanul meghurcoltak, a számkivetettek, közöttük a csángók, a székelység és az erdélyi magyarság igazságáért állt ki.

1936 áprilisában egy akkor már világhírű, külföldön élő magyar asszony huszonkét esztendei távollét után férjével, Henry Montague Barstow-val együtt Budapestre érkezett húsvétra. Ez az asszony az angol nyelvterület akkori legnagyobb sikerű írói között kivételes helyet foglalt el, s munkáit a világ minden nyelvére lefordították.

229 éve született gróf Széchenyi István. Ezúttal életének egy kevéssé ismert epizódját, első haditetteit idézzük fel.

1773. szeptember 21-én hirdette ki országaiban Mária Terézia XIV. Kelemen pápa Dominus ac Redemptor kezdetű bulláját, amely mintegy negyven évre oszlatta fel a jezsuita rendet. Fáy Dávid Alajos (1721–1767) atya a magyar rendtagok közül egyedüliként halt mártírhalált kilenc évi rabság után.

Történetének legsúlyosabb sérülése és Ferenc József szemléje 1853. szeptember 20-án.

Erre az évfordulóra írt cikket Raffay Andrea kutatónk.

1410. szeptember 20-án választják német királlyá Luxemburgi Zsigmond magyar királyt.

1345. szeptember 18–19 fordulóján gyilkolták meg András herceget, Nagy Lajos király öccsét.

1853. szeptember 8-án találták meg az osztrák hatóságok a Szemere Bertalan és társai által 1849. augusztus 23-án Orsova közelében elásott magyar koronázási ékszereket.