1945 április-májusában egy várandós fiatalasszony indult Budapestről Szegedre, hogy megmentse férjét a szovjet fogságból. A nagyanyám volt az, pocakjában a hamarosan megszülető édesanyámmal. Nem sokat tudott nagyapámról azóta, hogy az ostrom napjaiban kiosont az óvóhelyről, hogy élelmet szerezzen feleségének és néhány éves kislányának.

A kötet bemutatja, hogyan jött létre 1945 után az a pénzügyi-gazdasági hálózat, amelynek segítségével és továbbfejlesztésével a hetvenes évektől kezdve szisztematikusan rabolták ki Magyarországot.

Furcsa körülmények között került sor a Lánchíd átadására 1849. november 20-án. Sem a megálmodója, Széchenyi István, sem a tervező, William Tierney Clark, sem pedig az építésvezető, Clark Ádám nem kapott szerepet e jeles eseményen.

November 19-én Árpád-házi Szent Erzsébet emléknapját ünnepeljük, akit 1231 novemberében ezen a napon helyeztek örök nyugalomra a türingiai Marburgban, ahol élete utolsó éveit töltötte. Halálával egy olyan életút zárult le, amely évszázadok távlatából is felemelő példát nyújt a későbbi korok emberének.

A 17. század első évtizedének végére a Magyar Királyság vészterhes évek mögött állt. Az Oszmán Birodalommal vívott tizenöt éves háború alatt az ország közepe hadszíntérré változott, s ez mérhetetlen pusztításhoz vezetett. A helyzetet a Bocskai István mozgalma alatti hadi események csak tovább rontották.

Bakó Elemér 1915. november 18-án, 105 éve született a Bihar megyei Hencidán, és 2000. október 5-én, húsz éve, hogy az Amerikai Egyesült Államokban meghalt. Élete 1945 tavaszáig Magyarországhoz kötődött, ezután 1951-ig Németországban élt, majd családjával az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Munkásságát is meghatározták ezek az időszakok.

1370. november 17-én a magyarországi Anjou-dinasztiából származó I. (Nagy) Lajost, Magyarország királyát (1342–1382) lengyel királlyá koronázták, s ezzel létrejött az első lengyel-magyar perszonálunió.

A kelenföldi pályaudvarra 1919. november 16-án reggel érkezett meg Horthy. „Borús őszi nap volt ez, és hideg záporeső söpört végig Budapest utcáin. (...) Szorosan egymás mellett állt a járdákon Budapest lakossága, és mindenhol, ahol Horthy megjelent, véget nem érő ujjongással fogadták (...)” – írta a későbbi kormányzó életrajzírója, Edgar von Schmidt-Pauli.

Mit lehet tudni Mátraalja körtemplomairól? A honfoglaló magyarok hol találkozhattak ezekkel az építészeti emlékekkel? A vasárnap.hu-nak adott interjújában többek között ezekről a témákról is nyilatkozik Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója.

Megjelent Raffay Andreának, Történeti Kutatóközpontunk kutatójának Szendrey Júliáról szóló, legújabb könyve.