A magyar történelem, Magyarország természetföldrajza, térképészete, gazdaságtörténete – sajnos a tudománynak olyan területei, amelyek számunkra talán a legfontosabbak, de nagyon kevés nem magyar kutató érdeklődésének állnak a középpontjában, a világ élvonalába tartozó kutatók közül különösképpen. Az egyik első és legjelentősebb kivétel ez alól a bolognai születésű olasz gróf Luigi Ferdinando Marsigli.

1335 novemberében Magyarország hármas királytalálkozó helyszíne volt: I. Károly magyar király (1301–1342) Közép-Európa két jelentős uralkodóját, III. (Nagy) Kázmér lengyel királyt (1333–1370) és Luxemburgi János cseh királyt (1310–1346) fogadta visegrádi palotájában.

A Magyar Nemzet cikke az abasári feltárásról.

A reformáció 16. századi kibontakozása messze több volt, mint egyházi megújító mozgalom. Abban a korszakban érte az európai nyelvközösségeket, így a magyart is, amelyben a nemzeti nyelvű írásbeliség kezdett megjelenni.

Az 1990 előtti marxista történetírás a Lenin által kidolgozott elméleti kereteknek és szókincsnek megfelelően „polgári-demokratikus forradalomnak” nevezte az október 31-i eseményeket, illetve a nagyközönség felé az „őszirózsás forradalom” elnevezést használta.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, a Történeti Kutatóközpont vezetője.

Kevéssé közismert jelenleg az utolsó kimondottan a magyar nemességből származó, tehát „nemzeti nádor” személye, Batthyány Lajos Ernőé (1697-1765), aki 215 éve, 1765. október 26-án halt meg.

1596. október 26-án zajlott le a tizenöt éves háború egyik legjelentősebb ütközete Mezőkeresztes mellett, amelyet a korabeli források egyszerűen csak Keresztesként emlegettek.

1956. október 25-én magyar és szovjet fegyveres alakulatok nyitottak tüzet a békés és fegyvertelen tömegre a Parlament előtt. Ez volt az a pillanat, amikor nyilvánvalóvá vált: a hatalom nem enged, és a legbrutálisabb eszközöktől sem riad vissza annak érdekében, hogy eltiporja a nemzeti ellenállást.

A magyar nép történetében sokszor voltak olyan csaták, forradalmak, események, melyeket örökre emlékezetünkbe véstünk. Őseink, vagy éppen az előttünk járó generációk tetteit ünnepeljük, illetve néma főhajtással emlékszünk rá.