Kétségbeejtő helyzetben köszöntött Magyarországra 1849. A császári-királyi hadsereg általános támadása jelentős sikereket ért el, hiszen a magyarországi főhadszíntéren Alfred zu Windisch-Grätz herceg tábornagy főserege a Görgei Artúr vezérőrnagy parancsnoksága alatti Feldunai hadsereget Pest-Buda alá szorította, Perczel Mór vezérőrnagy – akinek Görgeihez kellett volna csatlakoznia – 1848. december 30-án meggondolatlansága és önfejűsége miatt Mór mellett vereséget szenvedett.

A szilvesztert és az újévet abban a formában, ahogy a mai városi ember ünnepli őket, talán joggal nevezhetjük a naptár legmodernebb és legurbánusabb ünnepének, azonban tévedés volna azt hinni, hogy a naphoz kapcsolódó szokásaink, a számtalan közismert babona nem tekint vissza évezredes múltra.

Kis Károly – immár nápolyi király – udvarában 1385 augusztusában megjelent a zágrábi püspök és kísérete, hogy őt a magyar trónra invitálja. A nápolyi király a kérést elfogadva szeptemberben hajóra is szállt, de októberben még délvidéki támogatóinak körében tartózkodott, várva, hogy Magyarországra érkezésének a híre elterjedjen.

Az emberi erőforrások minisztere karácsony előtt fogadta Horváth-Lugossy Gábort, a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját. A találkozón összegezték az Intézet eddigi tevékenységét.

December 26-án karácsony liturgiájának színe fehérből vörösre vált, a vér és a szenvedés színébe öltözik a katolikus egyház. Ezt a napot választották az ávós keretlegények 1948-ban, hogy letartóztassák a magyar katolikus egyház fejét, Mindszenty József bíboros hercegprímást. Borvendég Zsuzsanna kutatónk írása.

Mint az egész keresztyén világnak, a magyarságnak is legnagyobb ünnepei közé tartozik karácsony napja, amelyhez ezer éve rengeteg népi hagyomány és népszokás tartozik, de soha nem homályosodott el az ünnep eredeti jelentése: e napon Jézus Krisztus születését ünnepeljük.

1848 decemberében a magyar önvédelmi háború új fejezete kezdődött. Bécs legnagyobb örömére Észak-Itáliában az agg gróf Joseph Radetzky tábornagy ura volt a helyzetnek, de az alattvalói által csak „jóságosnak” hívott V. Ferdinánd (uralkodott: 1835–1848) sehogy sem bírt az 1848. áprilisi törvények védelmében szablyát rántó magyarokkal.

130 évvel ezelőtt, december 23-án született Eckhardt Sándor (1890–1969) nyelvész és irodalomtörténész.

Végre változtatunk azon a kommunista időkből megörökölt, önsorsrontó történelemképen, amely szerint a magyar múlt vesztes csaták sorozata – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek A pozsonyi csata című animációs filmünk bemutatásának apropóján Intézetünk főigazgatója.

"A cél egyrészt az lesz, hogy megtartsuk és gyarapítsuk azokat az olvasókat, akik a székely, erdélyi és magyar kultúrkincs iránt fogékonyak. Másrészt valamilyen mértékben igazodnunk kell a kor kihívásaihoz is” – nyilatkozta kutatónk a  vasárnap-hu-nak.