Kétszáz esztendeje, 1820. október 20-án született Kazinczy Lajos, a tizenötödik aradi vértanú.

Techert Margit 120 éve, 1900. október 17-én született.

Kísérlet a háború befejezésére 1944. október 15-én.

A nándorfehérvári diadal mellett a 15. századi magyar–oszmán háborúk egyik leghíresebb epizódja talán az 1479. október 13-án lezajlott kenyérmezei csata volt, amely mély nyomot hagyott a korabeli magyarság emlékezetében.

Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának a Magyar Nemzetben jelent meg véleménycikke.

A magyar nyelvművelés első alakjai közül az egyik kiemelkedő személyiség Szarvas Gábor. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának megbízásából ő volt az egyik legrégebbi nyelvtudományi folyóiratunk, a Magyar Nyelvőr első főszerkesztője.

Száz évvel ezelőtt, október 9-én született Halász Előd nyelvész, irodalomtörténész, filológus, germanista. Széles körű tudományos tevékenységének egyik legjelentősebb eleme a magyar–német lexikográfia területén végzett munkája.

Deák-Sárosi László kutatónknak a vasárnap.hu-n jelent meg legújabb publicisztikája.

Trianon 100. évfordulójának szentelte 2020. október 7-i megemlékezését a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete (MÉE) Fejér Megyei Alba Regia Szervezete. Az eseményen előadást tartott Vizi László Tamás, intézetünk tudományos főigazgató-helyettese.

1789. október 8-án a pogány török félhold ismét a keresztény császári sasoknak adta át a helyét Belgrád (Nándorfehérvár) falain. II. József Nagy Katalin szövetségeseként 1787-ben (ténylegesen 1788-ban) indított háborút a törökök ellen, amelynek elsődleges célja az úgynevezett melléktartományoknak (Dalmácia, Bosznia, Szerbia, Bulgária, Moldva, Havasalföld és Besszarábia) a birodalomhoz csatolása volt.