![](/assets/articles/2020/10/bellony_05194006.jpg)
Akik Aradon életüket adták az „igaz ügyért”
Budavár 1849. május 21-i bevételét követően a magyar szabadságküzdelem új szakaszába lépett, hiszen a honvédeknek már nem csak a császári-királyi hadsereggel, hanem a cári intervenciós erőkkel is hadakozniuk kellett.
Pázmány Péter és a magyar irodalmi nyelv
450 éve született Pázmány Péter. Az esztergomi érseknek, a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakjának életművéből ezúttal a magyar irodalmi nyelv megteremtőjeként végzett munkájára emlékezünk.
![](/assets/articles/2020/10/pazmany-evfordulo-2_06210924.jpg)
![](/assets/articles/2020/09/nilus-anekdota-16933206c6574c3b66c74686574c591207064662e706e67_30093437.png)
A brassói nyomda XVI. századi görög nyelvű kötetei
470 évvel ezelőtt, 1550-ben jelent meg Brassó nyomdájában a Katékhészisz című könyvecske. A mű szerzője a nyomda akkori vezetője, Valentin Wagner, aki alig egy esztendővel korábban vette át a nyomdát, elődje, a magyar könyvnyomtatás egyik legnagyobb hatású alakja, Johann Honter – Honterus János – halála után.
Oszkár bácsi hadüzenete
Deák-Sárosi László kutatónknak a Magyar Nemzetben jelent meg publicisztikája az amerikai és a nemzetközi filmiparban évtizedek óta zajló identitásháborúról.
![](/assets/articles/2020/10/deak-sarosi-laszlo-3_08103648.jpg)
![](/assets/articles/2020/09/pakozdi-csata_29084555.jpg)
A pákozdi csata: amikor szablyát rántottunk az alkotmány védelmében
A magyar főerők Pákozd–Sukoró térségében ütköztek meg Jelačić bán seregével 1848. szeptember 29-én, és sikerrel állították meg a horvát határőrök és népfelkelők túlerejét.
Szent Mihály arkangyal tisztelete Magyarországon
Mihály arkangyal alakja a kereszténység és a magyar ember számára a reménységet, az örök életbe vetett hitet és a küzdeni akarást jelképezte. Harcot a kísértések, a bennünk élő gonosz ellenében, s képességet a szellemi megújulásra.
![](/assets/articles/2020/01/sashalmi-uj-kep_20135914.jpg)
![](/assets/articles/2020/09/lakitelek_27080132.png)
Harminchárom évvel Lakitelek után
Harminchárom évvel ezelőtt, 1987. szeptember 27-én sorsfordító pillanatok zajlottak Lakiteleken: a Lezsák Sándor házának udvarán felállított sátorban közel kétszáz értelmiségi gyűlt össze, hogy megvitassák a magyar nemzet jövőjét, számba vegyék a kilábalási lehetőségeket abból a – Csurka István szavaival élve – „nemzethalálból”, amelybe Trianon taszította hazánkat, és amelyhez a több évtizedes kommunista diktatúra adta meg a kegyelemdöfést. A tanácskozás címe is drámai hangulatot sugallt: A magyarság esélyei.
A 75 éve elhunyt Bartók Béla és a népzene
Bartók Béla több mint tizenöt éven át gyűjtött magyar népzenét, valamint a magyarsággal együtt élő más népek zenéjét is fonográf és viaszhengerek segítségével.
![](/assets/articles/2020/09/b-2_26115719.jpg)
![](/assets/articles/2020/09/ignacz-rozsa-munka-kozben-szinhazi-elet-28-1938-29-sz-44-1938-julius-9_25090715.jpg)
41 évvel ezelőtt hunyt el Ignácz Rózsa
„Anya, író, színésznő” – e három szóval írta le foglalkozását 1938-ban a Színházi Élet nevű művészeti szaklapnak adott interjújában Ignácz Rózsa, aki munkájával az igazságtalanul meghurcoltak, a számkivetettek, közöttük a csángók, a székelység és az erdélyi magyarság igazságáért állt ki.
Román óvoda, magyar óvoda
Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának a Magyar Szóban jelent meg legújabb publicisztikája.
![](/assets/articles/2019/12/pomozi-uj-kep_04224143.jpg)