Ha híres, mi több, világhírű magyarokat kell sorolni, nem lesz nehéz dolgunk; legtöbbjük azonban egy-egy konkrét területen ért el ismertséget, többnyire saját hivatását gyakorolva. Igen kevesen vannak (és nem csak honfitársaink közül), akik nemcsak hogy hírnévre jutottak, de sok területen tevékenykedtek, azok mindegyikén kimagaslót alkottak vagy jelentős újítók, esetleg tudományágak megalapítói voltak – s mindeközben még koruk országos ügyeit is érdemben befolyásolták.

A Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának egyik fő célja, hogy a magyar honfoglalás korából származó leleteket és lelőhelyeket megismertesse az érdeklődőkkel, hiszen Magyarországon szinte minden település 10 kilométeres körzetében található valamilyen X vagy XI. századi régészeti lelőhely, melyet érdemes megismerni, hiszen múltunk ismerete – jövőnk alapja.

1969. január 20-án egy alig 17 éves kamasz az életét áldozta hazájáért és a szabadságért. Bauer Sándor felgyújtotta magát a Nemzeti Múzeum kertjében, hogy fáklyaként lobogó testével tiltakozzon a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra ellen.

Bölcs Róbert, V. István magyar király (1270–1272) unokája 1295-ben pestisben elhunyt elsőszülött bátyja, Martell Károly, illetve annak egyetlen fiúgyermeke, I. Károly (Róbert) magyar király (1301–1342) helyett foglalhatta el a nápolyi trónt 1309-ben.

A vasárnap.hu a 76 évvel ezelőtt történt Budapest ostromáról és a páncélos erők szerepéről kérdezte Babucs Zoltán kutatónkat.

164 évvel ezelőtt, 1857. január 15-én látott napvilágot az első hazai sportlap, a Lapok a Lovászat és Vadászat köréből, amely 1858-tól már a könnyebben megjegyezhető Vadász- és Versenylap címet viselte.

Sinor Dénes eltérően más kiemelkedő magyar keletkutatóktól, nem készült gyerekkora óta tudósnak, orientalistának meg főleg nem, iskolai tanulmányait nem is vette túl komolyan. Saját bevallása szerint azt sem tervezte soha, hogy valaha is elhagyja Magyarországot, azonban a sors fintora miatt úgy alakult, hogy élete nagy részét idegen országokban töltötte, és nemcsak tudósi, hanem tudományszervezői munkája révén is az altajisztika egyik vezéralakja lett, a semmiből hozva létre a világ egyik legjelentősebb altajisztikai műhelyét.

Babucs Zoltànnak, Intèzetünk kutatójànak "A Felvidék és Kárpátalja hazatérésének emlékalbuma" című kötetéről jelent meg könyvrecenzió a Magyar Nemzetben.

Hetvennyolc esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én Uriv térségében elszabadult a pokol. A szovjet 40. hadsereg erőszakos felderítést vezetett be a magyar királyi 2. honvéd hadsereg ott védekező alakulataival szemben.

Több mint másfél száz esztendeje, 1868. január 5-én jelent meg a Borsszem Jankó című élclap első száma. A sajtó különleges műfaját képezték azok a vicclapok, azaz az akkoriban még élclapnak nevezett időszaki kiadványok, amelyek az ellentmondásosnak, vagy kivetni valónak ítélt jelenségeket, a kívánatostól való eltéréseket, a ferdeségeket, a túlkapásokat írásban és képben a humor eszközével jelenítették meg.