A Magyarságkutató Intézet idén a Nyelvjárások írott formái – hagyomány és fejlesztési lehetőségek című nemzetközi konferenciával ünnepelte a Magyar nyelvjárások napját. A konferencia előadói olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogyan őrizhetjük meg az anyanyelvjárásainkat, hogyan gazdagítják a nyelvjárások a mai magyar köznyelvet, mi a magyar nyelvjárások szerepe nemzeti identitásunk megőrzésében.

A Karc FM „Kortalan” című, vasárnaponként jelentkező műsorában Petz Margó vendége volt Németh Zsolt, az Eszmetörténeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A szerző elmondta: a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent „A fény útján – Tanulmányok Árpád-kori templomainkról” című multidiszciplináris szemléletű kötet értekezései a kevéssé kutatott, de az Árpád-korban kiemelt jelentőséggel bíró fények mozgásának szerepét dolgozzák fel. Szó esett a kutató által bevezetett és definiált, az algyógyi és a bényi körtemplomokban megfigyelt és megtervezetten létrehozott kettős fényvetülés jelenségéről, a tarnaszentmáriai és veleméri templomok képi üzeneteiről, valamint a II. Géza király által alapított ispotályos rend legkorábbi templomairól is. 

Cey-Bert Róberttel, Intézetünk külkapcsolati tanácsadójával beszélgettek a Kossuth Rádióban a FENN AZ ÉGEN HUN NAP RAGYOG című új könyve kapcsán. A Hun trilógia első kötete, melynek cselekménye a Kínai Császárság megalakulásának időszakával és a pingcsengi csatával indul, a lovasíjász harcmodorral küzdő hunok győzelmének és katonai nagyhatalommá válásának történetét mutatja be. A beszélgetésben elhangzott: Intézetünk többirányú kutatásai révén bizonyosságot nyert, hogy a hunok valóban az elődeink, ez a tudás pedig az egész magyar történelmi szemléletet helyezi biztos alapokra, ezáltal erősítve nemzettudatunkkat is. 

Egy halálra ítélt és ártatlanul kivégzett pesti srác gondolatai megidézésével kezdte az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékező Halhatatlanok napján elmondott beszédét Borvendég Zsuzsanna. Szólt a fénylő csillagként utat mutató szabadságküzdelem leverését követő, a nemzetre nehezedő fojtó tapasztalatról, hogy magunkra maradtunk. Figyelmeztetett: 1956 után a diktatúra elhazudta a jövőnket, relatívvá tette az abszolút igazságokat, a nemzethalál szélére sodorva a magyarságot.

A Magyarságkutató Intézet nemzetközi HUN konferenciája paradigmaváltást hozott a tudományos életben - Makoldi Miklós régész igazgatónk az M5 "Librettó" műsorában volt vendég. Igazgatónk hangsúlyozta, hogy konferenciánk az első olyan tudományos előadássorozat Európában, amely a keleten előkerülő eredményeket érzékeltette.

A Magyarságkutató Intézet idén egy rövid műsort készített A magyar nyelv napja alkalmából, amelyet ismeretterjesztő előadások, nyelvészekkel készített interjúk, egy könyvbemutató, versek és nyelvi játékok színesítenek. A műsorban bemutatjuk A magyar nyelv napjának történetét, valamint beszélgetünk majd az anyanyelv tanulással és internettel való viszonyáról. Mindezek mellett meghirdetünk egy anyanyelvi pályázatot is, melynek címe Magyar nyelvi tájkép a Kárpát-medencében melynek megszólítottjai főként a felső tagozatos és középiskolás diákok.

„Horváth János, aki megélte és megszenvedte a nyilas és kommunista diktatúrát, 1956 után megtapasztalhatta az emigrációs lét nehézségeit, végül aktívan bekapcsolódhatott a rendszerváltoztatás utáni magyar belpolitikába, melynek köztiszteletben álló, mértékadó személyisége volt.”

A Kossuth Rádió „Nagyok” című portréműsorának vendége volt Makoldi Miklós Zsombor, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

A Horváth Katalinnal folytatott beszélgetés érintette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett régész gyermekkori elhatározásából fakadó hivatásválasztását és a több, mint háromszáz éve lerombolt, a 15. ásatási évében járó legendás tokaji Rákóczi-vár korabeli metszeteken alapuló feltárásának részleteit is.

Újabb részletek az egykori tázláriak hősies küzdelméről, hogyan próbáltak életben maradni és megvédeni a templomot a mongol túrlerővel szemben.

Kisfilmünken Makoldi Miklós és Gallina Zsolt szót ejt az ásatás fontosságáról is régész szemmel.

(folytatjuk)

Feltárjuk a honfoglalás korában temetkezőhelynek használt temetőt és templomot,  amely megerősítésre kerül a tatárjárás előtti hónapokban egy nagyméretű, 110 méter átmérőjű hármas árokrendszerrel. Nem véletlenül. Kegyetlen harcok árán, halálukig védték őseink földjüket. 
Gallina Zsolt adott interjút az M5 TV munkatársainak.