2021. januárjában a lepoglavai sírfeltárás utáni mintavételnek köszönhetően sikerült azonosítani Corvin János és Corvin Kristóf – azaz a Hunyadi-ház – DNS- profilját, amelynek segítségével a székesfehérvári Osszáriumban nyugvó Mátyás király csontjait is azonosíthatjuk – mondta el Dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a Hír TV „Mozaik” című műsorában. Hozzátéve hogy erről szóló tudományos publikáció várhatóan még ez évben megjelenik.

Offshore, korrupt módon működő titkosszolgálatok és kormányzati irányítású csempészhadjáratok. Milyen szerepe volt a hálózatoknak a rendszerváltoztatás előtt és közben, a privatizáció során. Szeptember 23-án az M5 csatorna „Ez itt a kérdés” című műsorának vendégeként a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, Dr. Borvendég Zsuzsanna beszélgetőpartnereivel a rendszerváltás és a kommunista hálózatok továbbélése témakörét járta körül.

A Kutatók Éjszakája eseménysorozata keretében szeptember 24-én és 25-én a Magyarságkutató Intézet több tudományterület átfogó előadásait hallgathatja meg az érdeklődő nagyközönség. 

„A sztyeppei állam és a frank típusú állam jegyeit ötvözte Szent István egyedüálló módon, apotsol királyként. A Turul-dinasztia erőpotenciálként érkezett a Kárpát-medencébe” Augusztus 20-án a magyar állam megszületéséről, annak körülményieről kérdezte Ferkó Dániel Horváth-Lugossy Gábort, a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját augusztus 20-án a Pesti Tv-ben

Vérszerződés, Kárpát-medencébe érkezés, annak megvédése 907-ben, majd az uralkodói akarat. Ez a folyamat, ezek a lépések biztosították a keresztény magyar állam megszületésének alapját. Államalapítás, Szent István napja kapcsán kérdezték kutatónkat, Nagy-Luttenberger Istvánt augusztus 20-án az M5 csatorna Librettó című műsorában.

Az M5 csatorna „Fülszöveg” című műsorának vendégeként Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet munkatársa hangsúlyozta: az isteni gondviselés, a magyar katonai és politikai vezetés céltudatossága, valamint a kedvező külpolitikai konstelláció révén kerülhetett sor a trianoni béklyók széttörésére

Az elszánt akarat, hit, tudás és innováció összehozta az egyes tudományterületeket – többek között ¬az archeogenetikát és klasszika filológiát ¬ – valamint azok neves képviselőit a Magyarságkutató Intézet keretein belül. Hogyan kezdődtek a nemzeti kutatások? Miért érdekes a magyarság múltja? Az egykor élt őseink régészeti leleteiből kinyert DNS mintákkal dolgozó, hazánk történeti múltjának genetikai vetületét tisztázni igyekvő archeogenetika révén választ adhatunk a magyarság eredetének kérdésére.

Kerekasztal-beszélgetés keretében mutattuk be intézetünk tudományos főmunkatársa, Nagy-L. István kötetét, amely „A császári-királyi hadsereg magyarországi tábornokai 1787-1815” címet viseli. A beszélgetést a korszakot kutató szakemberként dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese vezette.

A Szent István Rádió „Tudományról, kultúráról mindenkinek” című műsorának vendégeként Makoldi Miklós, az abasári feltárás kapcsán elmondta: A hely jelentőségét, köztudatban és a tudományosságban való fennmaradását is mutatja, hogy a terület birtokosaiként a Haller grófok már a 18. században emléktáblát állítottak a Szent Istváni rendet az országban visszaállítani igyekvő, Saár monostorát 1042-ben megalapító Aba Sámuelnek.

„Létrejött egy olyan kapitalista értelemben vett pénzügyi elit, egy tőkés csoport Magyarországon, amely lefölözte a magyar külkereskedelem és gazdaság hasznát” – hangsúlyozta „Az impexek kora” és a kommunista nómenklatúra hálózatépítése kapcsán a Pesti TV „Pesti Riporter” című műsorában Borvendég Zsuzsanna történész, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa.