„A ma feltárt X. századi honfoglaló népesség vezető rétegének genetikai kapcsolatai egészen Belső-Mongóliáig, az ázsiai hunokig mutatnak.” – emelte ki a Mozaik Sydney Magyar Rádió őstörténet-kutatásról szóló adásában Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Egy megrázó XX. századi magyar sorsot tár elénk a keretes szerkezetű Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója című kötet. A naplóíró festőművész tartalékos tiszt a magyarországi hadszíntér plasztikus leírásán túl látleletet ad az amerikai hadifogság mindennapjai mellett arról a kínzó dilemmáról is, hogy az örök emigrációt vagy a megszállt szülőföldre való hazatérést válassza-e.

„Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani.” (Részlet Horthy Miklós 1944. október 15-i kiáltványából)

„Ha sikerülne azonosítani genetikailag az Abák vérvonalát biztosan, és össze tudnánk vetni az Árpád-háziakkal, akkor az igazolhatná krónikáink állításait, miszerint közös őstől erednek; és a krónikáink ezt a közös őst Attila hunjaiban látják.” – hangsúlyozta a történelmi jelentőségű feltárás kapcsán az M2 Petőfi TV Én vagyok itt című magazinműsorában Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

A kötet szerzője Fabó Edit kutatónk. A könyvet és a kort bemutatják: Lomnici Zoltán, Kovács Kálmán és Babucs Zoltán.

Hogyan élte meg Kiss Sándor festőművész a második világháborút követő, nyugati hadifogságot? Erről az időszakról írt, kuriózumként számon tartott napló került Köő Artúr kutatónkhoz, aki részleteket az M5 „Fülszöveg” című műsor legutóbbi adásában árult el.

"A múzeumokban ki lesznek állítva háromdimenziós képek a koponyákról, egy úgynevezett biológiai rekonstrukciót készítünk a feltárt csontokról, hogy virtuális térben bemutassuk, hogyan nézhettek ki királyaink" - hangsúlyozta a Kossuth Rádió "Vasárnapi újság" c. műsorában Neparáczki Endre, Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatója a székesfehérvári osszárium vizsgálatának apropóján.

Wittner Mária húsvéti üzenete:

A Nagyboldogasszony-bazilika belső terében talált 200 maradványt vizsgáljuk meg először, ugyanis logikusan ezek tartozhattak az uralkodókhoz – emelte ki az M5 csatorna „Librettó” című műsorában Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatója a székesfehérvári osszáriumban őrzött csontmaradványokból kinyert vizsgálatáról. Dr. Neparáczki Endre hozzátette, hogy a genetikai adatok segítenek a történészeknek is abban, hogy az Árpád-házi királyaink és a Hunyadiak származását azonosítsák.

Török Tibor tudományos főmunkatársunk nyilatkozott az M5-nek a legújabb archeogenetikai kutatási eredményekről, amelyek folyamatos Kárpát-medencei jelenlétre utalnak. A tudományos cikk rámutat:az itt élő népességbe olvadtak be a honalapítók.