A műsor témái és vendégei:

A régészeti leleteket, a kultúrát és a művészeti jegyeket tekintve a szkítákkal több mint 2600, a hunokkal több mint 1000 éves folyamatosságról beszélhetünk. A hunok kultúrája a mai napig életünk része - Hidán Csaba történész, régész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. Néphagyományainknak és krónikáinknak sokkal több az igazságtartalma, mint amit az elmúlt 150 évben tanítottak - Makoldi Miklós a Magyarságkutató Intézet régészeti kutatóközpontjának igazgatója. Az avarokkal visszatértek hun törzsek a Kárpát-medencébe - Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója

Az Árpád-ház kutatás tudományos áttöréséről; a székesfehérvári osszáriumkutatás állapotáról és az abasári feltárásról beszélgetett Horváth-Lugossy Gáborral, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójával Ferkó Dániel szerkesztő, a Pesti Tv "Mintha tegnap történt volna" című műsorában.
Szó esett még arról, hogy elérkezett az idő az elmúlt évszázadok torzított tudományos kánonjainak lebontásához.

„Tudatosítanunk kell: Magyarország az Árpád-korban számos területen élenjáró volt, a magyar kulturális örökség pedig hatalmas. A mi feladatunk jobban megismerni és birtokba venni ezt, hogy minél inkább büszkék lehessünk rá.” Intézetünk Eszmetörténeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, Németh Zsolt honlapunkon elérhető és letölthető A fény útján – Tanulmányok Árpád-kori templomainkról címet viselő kötetét Ringer István, a Régészeti Kutatóközpont munkatársa, a kiadvány két tanulmányának lektora méltatta és mutatta be.

Németh Zsolt, Intézetünk Eszmetörténeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió „Vasárnapi Újság” című műsorának vendégeként Horváth Ágnessel beszélgetett „A fény útján” című, a fény szerepét, jelentőségét csillagászati, spirituális szempontból vizsgáló kiadvány kapcsán. A bényi, veleméri, algyógyi, és az almádi bencés monostor romjai kapcsán kutatónk hangsúlyozta: A kor embere nagy fontosságot tulajdonított a szakrális tér és a szent idő között összekötő kapocsként működő fény mozgásának.

Köő Artúrt, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársát és Raffay Ernő történészt, tudományos tanácsadót kérdezték a Gömbös korszakról az M5 TV csatorna „Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” című műsorában. A beszélgetésben szó esett Gömbös Gyula családjáról, tanulmányairól, az első világháborús katonai szolgálatáról, az 1918-as összeomlás utáni katonai és politikai szerepvállalásáról, majd Gömbös politikai karrierjének betetőzéséről; az 1932-1936 közötti miniszterelnökségéről, a jövő Magyarországáról vallott víziójáról, a Nemzeti Munkatervről, amelynek célja a magyar nemzet teljes spektrumának erősítése és fejlesztése volt. 

A Magyarságkutató Intézet és az Anyanyelvápolók Szövetsége által a nemzeti önazonosság és helyi identitás erősítése céljából meghirdetett „Családi hagyományaink” című pályázat és annak ünnepélyes eredményhirdetése kapcsán kérdezték Pomozi Pétert, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatóját a Kossuth Rádió „Határok nélkül” című műsorában.

A Kossuth Rádió „Kalendárium” című kulturális műsorának vendége volt Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója. 
Utalva a Prof. Dr. Kásler Miklós által megkezdett, a Turul-nemzetségre jellemző génszakasz azonosításával kapcsolatos korábbi vizsgálatokra, igazgatónk hangsúlyozta: 
A Győrben őrzött Szent László koponyaereklyéből sikeresen kinyert mintázat révén az Árpád-házi lovagkirály leszármazásáról és rokonsági kapcsolatairól a korábbiakhoz képest jóval több ismerettel gazdagodhatunk. 

A magyarok eredetének kutatásáról „Honnan Jöttünk, kik vagyunk?” címmel a Scruton közösségi tér és kávézóban megtartott vitaest résztvevője volt Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont vezetője és Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.

A szatmári békétől az utolsó Habsburg-török háborút lezáró szisztovói békéig tartó korszakot áttekintő, Csikány Tamás, Lázár Balázs, Nagy-Luttenberger István és Vizi László Tamás részvételével megtartott műhelybeszélgetés érintette a 18. században többféleképpen értelmezhető Magyarország fogalmat, az ország Habsburg Monarchiába való illeszkedésének hadügyi vetületét, a hadkiegészítés témakörét, és a hadügy tekintetében létező törvényi szabályozásokat is.