A régészprofesszornak Árpád-házi királyunk temetkezési helyéről írt tanulmányát közöljük.

A régészről - aki mindig arra törekedett, hogy a magyar nép múltját feltárja, a fontosabb honfoglalás és Árpád-kori lelőhelyeket kutassa és feldolgozza, illetve utánajárjon, hogy nemzetünk, a magyar nép ősei, honnan is jöttek valójában - Makoldi Miklós, intézetünk Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója írt cikket.

Kádár János – Csermanek János néven – 1912. május 26-án született Fiumében, egy cselédlány törvénytelen gyermekeként. Magyarország huszadik századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett. Már életében számos legenda övezte, ezek közül sok máig tartja magát a köztudatban. 

A mai évfordulón Klima Gyula, a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja igazgatójának írását közöljük.

Pomozi Péternek, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja igazgatójának a Magyar Szóban jelent meg legújabb publicisztikája.

A világhírű orientalistáról Tóth Zsolt, intézetünk Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának munkatársa írt cikket.

A 1660. május 22-én történt eseményről Katkó Gáspár munkatársunk cikkét közöljük.

A kódex 1982. május 22-én, évszázados hányattatások után hazaérkezett Magyarországra. Erről az évfordulóról írt cikket Kerékjártó Ágnes kutatónk.

Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit munkatársunk cikkét közöljük.

Az évforduló alkalmából Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának a dicsőséges tavaszi hadjáratot megkoronázó, Budavár visszavívásáról szóló korábbi ismeretterjesztő írását ajánljuk figyelmükbe.