A régészről - aki mindig arra törekedett, hogy a magyar nép múltját feltárja, a fontosabb honfoglalás és Árpád-kori lelőhelyeket kutassa és feldolgozza, illetve utánajárjon, hogy nemzetünk, a magyar nép ősei, honnan is jöttek valójában - Makoldi Miklós, intézetünk Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója írt cikket.

Amikor életemben először találkoztam Bakay Kornéllal, négy–öt éves lehettem. Egy családi összejövetelen vett ő is részt mint a szüleim barátja. Emlékszem, hogy apám akkor azt mondta: „nézd meg fiam, ő egy igazi régész – ő ássa ki azokat a régi leleteket, melyekből legtöbbet lehet majd megtudni arról, hogy a magyarok kik voltak és honnan jöttek. Figyeld a szavait, kérdezz tőle bátran, akkor majd megtudod, hogy honnan is származnak valójában őseink, a honfoglaló magyarok”. Megfogadtam apám tanácsát, figyeltem Kornél bátyám szavait, és bevallom nagyon izgalmas dolgokról hallottam, s ezek igencsak felkeltették érdeklődésemet.

Azóta eltelt néhány évtized, de Bakay Kornél munkássága azóta is példa számomra. Ugyanis mindig arra törekedett, hogy feltárja a magyar nép múltját, kutassa és feldolgozza a fontosabb honfoglalás és Árpád-kori lelőhelyeket – illetve utánajárjon, hogy nemzetünk, a magyar nép ősei honnan is jöttek valójában. Emiatt sokat foglalkozott a vaskori szkítákkal, a népvándorláskor leghatalmasabb sztyeppei népével – a hunokkal, illetve az avarokkal és magyarokkal is. Szaktudása hatalmas időszakot ölel át, de tájékozottsága, és az általa felkutatott magyar és külföldi (legfőképpen keleti) leletanyag ismerete mindig is felülmúlta korának régészkutatóit. Talán ez lehet az oka annak, hogy kollégáitól eltérően – a keleti, olykor belső-ázsiai és távolkeleti párhuzamok ismeretében – másként látta a magyar nép őstörténetét, mint a nagy átlag.

Bakay Kornél 1940. május 27-én, immáron 80 éve Kalocsán látta meg a napvilágot. Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol többek között László Gyula régészprofesszor tanítványa volt. Okleveles régészet-tanár diplomáját 1963-ban szerezte. Munkáiban és kutatásai során főként a magyar őstörténettel, a magyar államalapítás korával, az eurázsiai népvándorláskorral és az európai középkor kutatásával foglalkozik.

1963-tól 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöki ösztöndíjasa, majd 1972-ig az MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársa és a régészeti topográfia részlegének vezetője volt. 1977-ben lett a Kőszegi Városi Múzeum igazgatója. 1980–81-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, majd az Egri Tanárképző Főiskola Budapesti Tagozatán tanított mint óraadó tanár.

1996 őszétől a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem Magyar Történelmi Tanszékén tanszékvezető tanár lett. Az intézmény doktori tanácsa 2000 májusában díszdoktorrá választotta. 2000 őszén egy Közép-Ázsiai Kutatói ösztöndíj segítségével Kazahsztánban vett részt ásatásokon, 2001-ben tanulmányutat tett Örményországban. 2008 őszétől a Szent Korona Szabadegyetem őstörténet-történelem tanszékének tanszékvezető tanára.

2007-ben a Magyar Örökség díjban részesült, majd 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. Most is aktív kutató, az élete alatt felhalmozott tudást számos előadás során osztja meg a nagyközönséggel, az ország több pontján. Jelenleg a Dél-Dunántúlon él, közel élete talán fő művéhez, a Szent László király első nyughelyéül szolgáló Szent Egyed monostorhoz (Somogyvár), melyet teljes egészében ő tárt fel és sikerült elérnie, hogy részben rekonstruálva Nemzeti emlékhellyé váljon.

Számtalan tanulmány és monográfia kötődik nevéhez. Ezek közül kiemelendő a somogyvári feltárásokat bemutató 2011-es, többszáz oldalas kötet, amely jó példa arra, hogy egy szinte teljesen feltárt hatalmas régészeti lelőhelykomplexumot hogyan lehet alaposan, minden tudományos kritériumnak megfelelően leközölni úgy, hogy a Nemzet javára váljon, hogy mindenki által megismerhető és kutatható legyen.

De életművéből mindenképpen fontos kiemelni még egy alapvető fontosságú munkát, a három kötetből álló Őstörténetünk régészeti forrásait. Ebben a trilógiában foglalta össze Bakay Kornél mindazt, ami a magyarság őstörténetét kutató régészeknek fontos lehet. A kötetek lapjain végigveszi szinte az egész eurázsiai sztyeppe történetét az őskortól a magyar honfoglalásig. Részletesen tárgyalja a szkíták kora vaskori kialakulását és a sztyeppei lovasnomád népek etnogenezisében betöltött meghatározó vaskori szerepét. Magyarországon szinte első régészként hívja fel a figyelmet az ázsiai hunok fontosságára, akiktől nem csak Attila hunjai, hanem a legújabb kutatások szerint részben a magyarok is származnak. Végigboncolgatja mindazon népek történetét és régészeti hagyatékát, melyek meghatározták a magyarság kialakulását, melyekkel honfoglaló őseink kapcsolatba léptek vándorlásuk során, és végül azokét is, akik a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás korában.

Ezen kötetekkel alapvető fontosságú munkát tett le az asztalra Bakay Kornél, s máig megkerülhetetlenek azok számára, akik a magyar őstörténettel érdemben foglalkozni kívánnak. A számos forrásmegjelöléssel, ábrákkal és a hatalmas mennyiségű orosz irodalmi hivatkozással ellátott kötetekből kibontakozik előttünk az a folyamat, mely a szkítáktól a hunokon és avarokon keresztül a honfoglaló magyarokhoz vezet.

Végigolvasva ezen köteteket tényleg megtudhatjuk, kik vagyunk, és honnan jöttünk. Köszönjük Bakay Kornélnak e fáradhatatlan munkáját, és nem csak ezen köteteket, hanem még azt a több tucat alapvető publikációt és számos forrásközlést, régészeti feltárást, amely nélkül mi, magyarok sokkal kevesebbet tudnánk múltunkról, jelenünkről és talán jövőnkről is!

Május 27-én a Magyarságkutató Intézet és a régész szakma nevében boldog születésnapot kívánunk: Isten éltessen sokáig, Kornél bátyám!

Bakay Kornél fontosabb művei:

Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. Pécs, 1965.

Scythian rattles in the Carpathian Basin and their eastern connections. Bp. 1971. Akadémiai Kiadó (Amsterdam: Hakkert)

Somogyi múzeumok közleményei I. (Főszerk.: Bakay Kornél). Kaposvár, 1973. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága

Somogyi múzeumok közleményei II. (Főszerk.: Bakay Kornél). Kaposvár, 1975. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága

A magyar államalapítás. Bp. 1978. Gondolat

Honfoglalás- és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén. Szentendre, 1978. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága

Nyugat-Dunántúl egyházi művészete Kőszeg Tábornokház. 1980. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága

Békés megye régészeti topográfiája (Szerk.: Bakay Kornél) Bp. 1982. Akadémiai Kiadó

Képek Kőszeg történetéből A Jurisich Miklós Múzeum állandó kiállítása Kőszeg-Vár Bilder aus der Geschichte von Kőszeg Die ständige Ausstellung des Jurisich Miklós Museums Kőszeg-Burg. Szombathely, 1983. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága

Somogyvár, Bencés apátság romjai. Veszprém, 1985.

Kőszeg, Jurisics vár. Veszprém, 1985.

Kőszeg, középkori védművek. Veszprém, 1985.

Kőszeg, polgárházak, paloták. Veszprém, 1986.

Kőszeg, Burg und Stadtmauern. Veszprém, 1988.

Ragyogj cserkészliliom! Debrecen, 1989. Metrum

Feltárul a múlt? A múlt jövője. Bp. 1989. Múzsák

Szent László király somogyvári apátsága. Székesfehérvár, 1993.

A Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület rövid története, 1868–1993. Kőszeg, 1993. Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Szász Béla: A húnok története Attila nagykirály [a bev. tanulmányt írta és az irodalomjegyzéket átdolgozta Bakay Kornél]. Bp. 1994. Szabad Tér (Bp. 2001. Gede Testvérek)

Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Szombathely, 1994. Tradorg-e & Tikett

Sacra Corona Hungariae. Kőszeg, 1994. Vár Múzeum

Castrum Kwszug a kőszegi felsővár és a milléniumi kilátó. Kőszeg, 1996. Vár Múzeum

Bakay Kornél-Varga Géza – Rabló, nomád hordák inváziója avagy A kincses Kelet örököseinek honalapítása? Bp. 1997. Írástörténeti Kutatóintézet

Kőszeg, a Kőszegi-hegység műemlékei, nevezetességei. Bp. 1998.

Bendefy László-A magyarság kaukázusi őshazája Gyeretyán országa. (Bakay Kornél bevezetőjével) Bp. 1999.

A történész hivatása. Előadások, ünnepi beszédek az elmúlt évtizedekből. Székesfehérvár, 2000.

Az Árpádok országa. Őstörténetünk titkai. Bp, 2002.

A középkori Kőszeg. Kőszeg, 2001.

Magyar múlt-magyar jövő millenniumi emlékmű Velem-Novákfalva. Szombathely, 2001. Yeloprint

Bakay Kornél – Harangozó Imre – Molnár V. József: Történelem 5. osztályosoknak – Alternatív történelem tankönyv 11-12 éves gyermekek számára. Bp. 2004. LGyE; Pdf-ben letölthető: [2]

Bakay Kornél - Csajághy György - Molnár V. József - Nagy Gyula: Történelem 6. osztályosoknak - Alternatív történelem tankönyv. Bp. 2005. LGyE;

Magyarnak lenni büszke gyönyörűség! Pomáz, 2004. Kráter Műhely Egyesület

Őstörténetünk régészeti forrásai I-II. 1997, 1öö9. MBE → I-III. Bp. 2004, 2004, 2005. László Gyula Egyesület

J. J. M. De Groot: Hunok és kínaiak. A hunok története a Kr. sz. előtti évszázadokban - kínai források alapján [Közzétette és az előszót írta: Bakay Kornél]. Bp., 2006.

Bakay Kornél-Papp György: Lovasíjászat és őstörténet. Vasszilvágy, 2008.

Somogyvár. Szent László király somogyi apátsága. Bp., 2008.

Hogyan lettünk finnugorok? Bp., 2010.

Somogyvár. Szent Egyed-monostor. A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása, 1972-2009; Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Bp., 2011

Hogyan lettünk finnugorok?; Hun-idea, Bp., 2013 (Magyarságtudományi füzetek)

Őstörténetünk régészeti forrásai; Budaházi Judit, Bp., 2013-

Fegyverem a szó. Előadások, tanulmányok; Respenna, Bp., 2015

Makoldi Miklós igazgató

Régészeti Kutatóközpont

Magyarságkutató Intézet