A Kárpát-medence egész területéről ismertek mai latin betűs írásbeliségünktől eltérő, magyar és ismeretlen nyelvű írásnyomok. Ezek érthető okból a nagyközönség felfokozott érdeklődésére tartanak számot, de a tudományos kutatás számára is óriási jelentőségűek. Egyre nagyobb szükség van a nyilvánosságra és a kutatók közti szorosabb együttműködésre, mivel e szakterület hatalmas ütemben fejlődik. Ma már csak rovásírásból legalább három típus különíthető el hazánkban, és évente négy-öt új emlék biztosan előkerül.

Ezért rendezte meg a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja 2019. december 12–13-án azt a konferenciát, amelynek előadásaiból épül fel a jelen kötet. Célunk egyáltalán nem volt szerény: legyen mindenki együtt, gondolkodjék együtt, aki eddig fontos új eredményekkel gyarapította ismereteinket. Ha nem is sikerült megvalósítani ezt az ideális konferenciát, örömmel mutathatjuk fel a kötetben a jelenleg tényleg legfrissebb kutatási eredményeket. Ezzel azonban munkánk semmiképp nem zárul le: folytatni kell újabb konferenciákkal, újabb kutatásokkal és kötetekkel. Hiszen hatalmas közös feladatok várnak ránk: nyelvi megfejtésben, kutatásmódszertanban, dokumentációban, sőt ismeretterjesztésben is.