A székelyek eredetéről és haderejük történetéről valamint a madéfalvi veszedelemről is nyilatkozott a Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek című műsor legutóbbi adásában Babucs Zoltán, Történeti Kutatóközpontunk kutatója.

A délvidéki Adán október 15. és 17. között rendezték az ötvenedik Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat. Intézetünk Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Pomozi Péter előadását a járványhelyzet miatt online tartotta meg.

Mi komoly tudással és igazi lelkiséggel rendelkező nép vagyunk – emelte ki Intézetünknek adott interjújában Bogányi Gergely. A Kossuth-díjas zongoraművész hangsúlyozta azt is: Magyarországon nagyon erős hagyománya van az értékeknek és a kultúrának.

Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelyének feltárásáról tartott előadást Ringer István, Régészeti Kutatóközpontunk kutatója.

Az elmúlt időszakban virágzásnak indult a magyarság eredetének vizsgálata – emelte ki Archeogenetikai Kutatóközpontunk vezetője a Hit Rádióban. Neparáczki Endre az interjúban beszélt a honfoglaló magyarság génállományáról és az Árpád-házi királyok eredetéről is.

Magyarország és Horvátország kapcsolata a 9. századig nyúlik vissza – emelte ki Kásler Miklós a kiállítás megnyitóján. Az emberi erőforrások minisztere a zágrábi Ars et Virtus kiállításon hangsúlyozta: a két nép felismerte, hogy a Szent Korona országainak népeiként együtt kell élniük, imádkozniuk, és ha kell, közösen kell harcolniuk.

A hunok és a magyarok lehetséges első, uráli találkozásáról, valamint a székelyek és a hunok kapcsolatáról is beszélt a Tőkéczki és Takaró... Lovas nomádok a Hun Birodalomban című adásban Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója.

Szkíta-hun-magyar kérdéskörről, köztük a lófejes hortobágyi gémeskutak ábrázolásáról beszélt előadásában Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója.

10. századi honfoglaláskori, 9 sírból álló temetőt tártak fel idén júniusban a Kiskunfélegyháza-Terjék tanya lelőhelyen a Kiskun Múzeum és a Magyarságkutató Intézet kutatói.