Magyarország és Horvátország kapcsolata a 9. századig nyúlik vissza – emelte ki Kásler Miklós a kiállítás megnyitóján. Az emberi erőforrások minisztere a zágrábi Ars et Virtus kiállításon hangsúlyozta: a két nép felismerte, hogy a Szent Korona országainak népeiként együtt kell élniük, imádkozniuk, és ha kell, közösen kell harcolniuk.

Ars et virtus – Horvátország–Magyarország – 800 év közös kulturális öröksége címmel nyílt kiállítás Zágrábban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Klovicevi Dvori Galéria közös rendezésében. A tárlat decembertől látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Magyarország és Horvátország kapcsolata a 9. századig nyúlik vissza – emelte ki Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere a megnyitón hangsúlyozta: a két nép felismerte, hogy a Szent Korona országainak népeiként együtt kell élniük, imádkozniuk, és ha kell, közösen kell harcolniuk. A tárcavezető, aki a horvát kulturális miniszterrel közösen nyitotta meg a kiállítást, úgy fogalmazott: a maga nemében páratlan és hiánypótló kiállítás azért jött létre, hogy bemutassa, milyen volt a magyar és a horvát nép viszonya, hogyan hatott egymás kultúrájára, művelődésére, hagyományaira a két nemzet abban a 800 évben, amikor a két állam egymással egységben, a Szent Korona egyesítő hatalma alatt létezett.

A tárlat 306 műtárgya között szerepel Horvátország legrégebbi piros-fehér kockás címeres zászlója 1647-ből, amelyet az Esterházy Magánalapítványtól kölcsönöztek a kiállításra, valamint Szent László zágrábi katedrálisban őrzött palástja és Szent István koponyaereklyéje is. Külön szenzációt jelent Vlaho Bukovac monumentális festménye, a Dubravka, amely a Szépművészeti Múzeum birtokában van, és amelyet 100 éve nem állítottak ki Horvátországban.

A kiállításon megtekinthető Zrínyi Miklós szablyája és sisakja is, amelyet a Bécsi Szépművészeti Múzeum adott kölcsön. A költő és hadvezér születésének 400. évfordulójára kerekasztal-beszélgetést szervez a Magyarságkutató Intézet.