A nemzeti identitás erősítéséhez hozzájárulva elindult intézetünk honlapjának székely-magyar rovásírásos felülete

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontja december 2-án műhelykonferenciát tartott Ősi írásaink a Kárpát-medencében IV. címen, ahol a magyar és Kárpát-medencei írástörténet kutatásában ez évben elért új eredményekről volt szó. Intézetünk képviseletében Fehér Bence, a Klasszika-filológiai Kutatóközpont igazgatója a csíkmadarasi és gyergyószentmiklósi templomok ismeretlen írással készült feliratait elemezte, amelyek eddig elkerülték a kutatás figyelmét.

Ehhez csatlakozva Sántha Attila író Erdélyből egy moldvai, forrófalvi középkori írott kő frissen előkerült feliratát mutatta be.
Várady Zoltán, a KRE tanára a középkori latin betűs írásbeliség kutatását mutatta be; előadása szintén különleges, keveset kutatott témát érintett, az időmértékes versben írott feliratos emlékek kérdését. Ezt követően kutatóközpontunk igazgatója beszámolt frissen induló kutatási programunkról, a Kárpát-medence középkori feliratos emlékeinek gyűjteményéről.

A műhelykonferencia időpontjához időzítve elkészült Intézetünk honlapjának székely-magyar rovásírásos felülete, melyet Horváth-Lugossy Gábor az előadások után bemutatott a nagyközönségnek.

Főigazgatónk elmondta: a Magyarságkutató Intézet feladatkörének megfelelően elsősorban tudományos kutatást folytat a rovásírásokról, de nem feledkezhetünk meg róla, hogy a rovás nem csak szaktudomány tárgya, hanem a hétköznapi életben is jelenlevő kulturális tényező, vagyis eleven hagyományőrzés. Ez természetesen a magyarság számos ősi írása közül egyre, a székely-magyar rovásírásra vonatkozik, hiszen erről tud eleget a tudomány ahhoz, hogy a hétköznapi ember is használhassa. Kiemelte: székely rovásírás használati köre napjainkban is dinamikusan szélesedik, össznemzeti jelentősége van e folyamatnak. Ezt a nemzeti kulturális értékek megőrzésében betöltött funkcióját felismerve az oktatáspolitika a tananyag részévé tette.

Intézetünk ezzel összefüggésben vállalta fel, hogy a tudományos kutatás mellett gyakorlati mintát és ismeretterjesztő anyagot is nyújtson a szélesebb közönségnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak egyszerű ismeretterjesztő tevékenységről van szó, hanem a szó klasszikus értelmében vett tudományos munkáról.

Horváth-Lugossy Gábor nyomatékosította: A rovásírás ősi kincsünk, amit ismerni kell, újra részünknek kell lennie. Az élő és egyre terebélyesedő rováshasználattal a hagyományőrzést is szolgálva bővítjük a magyarságkutatás iránt érdeklődők közösségét.