HÖRCHER FERENC, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet oktatójának "Magyar katolikus gondolkodók a századközepi Nagy-Britanniában, Mannheimtől Kolnai Aurélig" című előadása Intézetünk MAGYAR KERESZTÉNY GONDOLKODÓK AZ ÁRPÁD-KORTÓL NAPJAINKIG című tudományos konferenciáján

Különös jelensége a 20. század magyar eszmetörténetnek, hogy a század közepén számos olyan gondolkodó, politikai filozófus került ki az országból Nagy-Britanniába, aki keresztény/katolikus volt vagy lett (pl. Polányi Mihály, Mannheim Károly, Kolnai Aurél, Menczer Béla). Az előadás ennek a jelenségnek járt utána, mert az angolszász orientáció és a keresztény/katolikus gondolkodás első pillantásra nem igazán kapcsolódik össze. A jelenségnek fontos része lehet, hogy a század első két harmadában volt egyfajta keresztény/katolikus reneszánsz a brit kultúrában, aminek olyan képviselőit említhetjük, mint Eliot, Evelyn Waugh, Chesterton vagy Hilaire Belloc. E gondolkodók egy része rendszeresen összejárt a Moot-körben, amelyhez olyan magyarok is kapcsolódtak, mint Mannheim Károly vagy Polányi Mihály. Az előadás első felében ezzel a csoportosulással foglalkozott De voltak egymástól elkülönülten fejlődő életutak és gondolkodási útvonalak, amelyek egy adott ponton, szinte véletlenszerűen összekapcsolódtak. Ennek példája Menczer Béla és Kolnai Aurél szellemi fejlődése, az előadás második felében az ő levelezésükkel ismerkedhettünk meg. Az előadás célja arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen politikai filozófiai mintázatok körvonalazódnak e Magyarországról elszármazott, sokszor zsidó családi-kulturális háttérrel rendelkező, Nagy-Britanniában keresztény-katolikus hitre tért gondolkodók elképzelései alapján.