Kiállítás nyílt a Kaukázusból származó, 9-10. századi, honfoglaló magyar jellegű régészeti leletekből.

Megnyílt az „Ezer és ezer jel” – Őstörténetünk kaukázusi forrásai – Honfoglaló magyar jellegű leletek Oroszországból című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban a Magyarságkutató Intézet szervezésében.

Az eseményen felszólalt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki kiemelte: most egy olyan új korszak kezdődött, ahol a tudományok szabadon szárnyalhatnak, és összefogásukkal egzakt alapon magasabb minőség jöhet létre.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a megnyitón az orosz és magyar kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta és azt, hogy a minisztériumi háttérintézmények a jó politikai kapcsolatokat új kulturális tartalommal töltik meg.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: a magyarság történetének sajátossága, hogy a nemzet etnogenezise egy vándorláshoz kapcsolódik, ezért szerinte messze keleten is keresnünk kell gyökereinket.

Rustam Sulejmanov, a Mardzsani Alapítvány elnöke felszólalásában kiemelte: látható, hogy a magyarság gyökerei összefonódnak a jelenlegi Oroszország területén élt számos nép történelmével.

A hazánkban először látható 9–10. századi, honfoglaló magyar jellegű régészeti leletek, a korabeli viseletet és életmódot szemléltető installációk, rekonstrukciós rajzok és térképek vezetnek el egy időben és térben távoli, de szellemi kultúrájában közeli világba.

A tárlat egyben emléket állít az első keletkutató régészek egyike, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója, Pósta Béla magyar őstörténeti kutatásainak.

A kiállítás április 26-ig látogatható.