Azok, akik fegyvert fogtak, úgy látták: azt a kis földet, amit a magukénak tudnak, azt a kis hazát védik és szerzik vissza jogtalan elrablóiktól
Tyekvicska Árpád, a Madách Imre Városi Könyvtár kutatója (...)
(...) az elmúlt évszázadban Balassagyarmat nagy történetévé vált „csehkiverés”-ről tartotta meg előadását a Magyarságkutató Intézet által Trianon 100. évfordulója alkalmából 2020-ban megrendezett „Trianon utóélete - Az első sikerektől a százéves évfordulóig” című konferencián.
A történész-muzeológus kifejtette: 1919-ben az Ipoly vonalában meghúzott demarkációs vonalat a cseh csapatok átlépték, és az akkori nemzetközi jog ellenében is megszállták Balassagyarmatot. Ekkor a város lakossága megszervezte önmagát, és saját döntése alapján támadást indított a megszálló cseh katonaság ellen, kiverte és fogságba ejtette a csehszlovák erőket.
Előadónk hangsúlyozta: a párizsi mérlegeléskor szempont lehetett, hogy a korábbi megszálló csapatok az Ipoly túloldalára szorultak vissza. A balassagyarmatiak hőstette nyomán viseli a település a Legbátrabb Város – Civitas Fortissima címet.
A helyi jellegű, határkiigazító sikerekhez kapcsolódó tanulmányokból összeállított, Intézetünk kiadványai sorában megjelent "Trianon utóélete - Az első sikerektől a százéves évfordulóig" című kötet, benne Balassagyarmat felszabadításának története ide kattintva érhető el és itt is olvasható