Július 15-én 12:00-tól a Gombaszögi Nyári Tábor keretében kerül sor a Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért szervezésében megvalósuló, „Versailles 100 év távlatából” c. előadássorozatra, melyen Köő Artúr történész „A trianonhoz vezető út – Okok, amelyekről ritkán beszélünk” címmel tartja meg előadását.

Július 15-én 11:00-tól Dr. Vizi László Tamás, Intézetünk tudományos főigazgató-helyettese Jeruzsálemi András király és aranypecsétes bullája címmel tartja meg előadását Temesváron, a Szent György Lovagrend XXVII. Dr. Bárdos István Nyári Egyetemén.

Július 10-én 10:04-től a Magyar Katolikus Rádió „Nemzetünk kincsei-a hungarikumok” című műsora keretében a magyar huszársággal kapcsolatban ad élő telefonos interjút Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa.

A budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért szervezésében kerül sor a „Versailles 100 év távlatából” elnevezésű estre, melynek meghívott vendége lesz Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója is. A Történeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa „A trianonhoz vezető út-Okok, amelyekről ritkán beszélünk” címmel tartja meg előadását a felvidéki Léván.

Július 9-én 18:00-tól a Balatongyöröki Honismereti Kör szervezésében megrendezendő Nemzeti Hét résztvevői Borvendég Zsuzsanna kutatónk „Kommunista hálózatok csapdájában, avagy Magyarország kifosztása” című előadását hallgathatják meg. Az előadássorozat célja „történelmünk fontos mozzanatainak felelevenítése és napjaink nemzeti sorskérdéseire adható közös válaszok megtalálása.”

Július 8-án 16:00-tól a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban tart a "Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10-11. századi településtörténetéhez" című, a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent kötet bemutatójával egybekötött előadást Horváth Ciprián, a Régészeti Kutatóközpont tudományos munkatársa. Az előadás a Bodrogköz honfoglalás és kora Árpád-kori sírjain, temetőin keresztül mutatja be a kistáj korabeli településtörténetének jellegzetességeit. A természetföldrajzi viszonyokat követően vázolja a régió 8–9. századi lelőhelyei alapján rendelkezésre álló adatokat, majd időbeli szakaszokra bontva – a régészeti kutatás főbb állomásaira is kiterjedő áttekintéssel – ismerteti a fontosabb honfoglalás és kora Árpád-kori temetőket. Ezek speciális forrásadottságai lehetővé tesznek viseleti és tárgyrekonstrukciókat, az egyes közösségek szerkezetének vizsgálatát, a közösségek gazdasági és kulturális kapcsolatainak elemzését, illetve a temetkezési szokások analízisén át hitviláguk egyes részeinek megismerését is.