A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben címmel tartotta meg legújabb tudományos konferenciáját a Magyarságkutató Intézet. 

ZÉKÁNY KRISZTINA, Intézetünk tudományos munkatársa elmondta: Ungvár és környéke mindig is többnemzetiségű terület volt. A két- és többnyelvűség természetes jelenség számunkra. Számos példát hozott a kárpátaljai nyelvi összetettség viszonyaira. A politikai változások okozta névvariációk mellett Ungváron jelen van egy jól működő, viszonylag spontánnak mondható névadási gyakorlat, melynek lényege, hogy a névadó a más nyelvben keletkezett, de használatban lévő elnevezést minden nehézség nélkül beépíti a saját nyelvű névrendszerébe oly módon, hogy az idegen szót ellátja a maga nyelvének grammatikai szerelékével, mutatta be további példákkal.

POMOZI PÉTER, Intézetünk Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója elmondta: a földrajzi nevek vizsgálata a történeti nyelvészet egyik fontos részterülete. A magyar nyelv első szórvány- és szövegemlékei között több adománylevél is van, melyek bővelkednek helynévi anyagban, ugyanakkor a Kárpát-medencei toponimák eredetvizsgálata messze túlmutat a korai nyelvemlékes kor írott korpuszainak számbavételén. A történeti nyelvészet egyrészt nyelvföldrajzi módszerekkel, másrészt a kontaktushatások során létrejövő szub-, ad- és szupersztrátum hatások vizsgálatával, harmadrészt a kérdéses alakváltozatok összehasonlító hangtani és alaktani elemzésével segítheti a földrajzi nevek eredetvizsgálatát, fejtette ki az előadó. Az előadás néhány példán keresztül a felsorolt kutatási módszerek alkalmazásába engedett bepillantást.

CZEGLÉDI KATALIN nyelvész mintegy fél évszázados kutatómunkáját összefoglalva elmondta: A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek gyűjtése Csuvasföldön kezdődött. Itt, a helyszínen kezdte kutatásait az előadó. A helyszíni gyűjtést követően különböző forrásokban, archivális anyagokban, szótárakban meglévő földrajzi neveket gyűjtötte ki és dolgozta fel nyelvészeti szempontból. Mára már egyértelművé vált, hogy a Kárpát-medence földrajzi neveinek az etimológiája, sőt a magyar nyelv nyelvtana sem írható meg maradéktalanul a fenti kutatások nélkül.

KATONA JÓZSEF ÁLMOS, Intézetünk Nyelvtervezési Kutatóközpontjának igazgatója szerint: a 21. századra számos európai nép, így a magyar esetében is az egyik legfontosabb közösségi identitást alkotó eszköz a kultúra és a közös történelem mellett maga a nyelv. Annál is inkább, mert szemben az imént említett kettővel, a nyelvhasználat aktívan átszövi mindennapjainkat, összefügg a gondolkodás fejlődésével, gyakorlatilag az identitás minden szintjével (az egyénitől a családin és a lokálison át egészen a nemzeti/közösségi, de még az európai identitásig is). Az egyik legalapvetőbb nyelvi identitásjelölőnk pedig maga a tulajdonnév annak minden kategóriájával - fejtette ki az előadó. 

HAVADI-NAGY XÉNIA KINGA, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Universitatea Babeş-Bolyai) munkatársa egy összehasonlító előadásban mutatta be a magyar, román és német helyneveket alkalmazó közmondások tartalomelemzését, azzal a céllal, hogy feltárja a három vizsgált nyelv közmondásanyaga közötti állandókat és különbségeket. Az előadás célja volt, hogy szemléltesse a közös vonásokat és motívumokat, de az előadó egyben rá is mutatott a különböző nyelvek kulturális örökségének sajátosságaira és földrajzi közmondásaik egyéni elemeire is.

JENEY JÁNOS, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa elmondta: a 19. század végén hozták létre az országos törzskönyvbizottságot, amely központilag határozta meg a települések neveit. A magyarlakta területeken a települések nagy része ma is használja a törzskönyvezéskor létrehozott neveket. Az előadó bemutatta az összes elszakított terület magyar névhasználati gyakorlatát és rámutatott arra, hogy hogyan maradtak meg a mai napig a huszadik század elején létrehozott településnevek a Kárpát-medencében.

GERCSÁK GÁBOR, az Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE oktatója az utóbbi öt évtizedben megjelent magyar nemzeti atlaszok névírási gyakorlata alapján mutatta be azt a folyamatot, hogy miként jutottak el a szerkesztők a Magyar Nemzeti Atlasz mai helynévhasználatához. Mindezt a magyar és angol nyelvű kiadásokból kiemelt térképkivágatokkal és összehasonlító táblázatokkal is szemléltette.