A Magyarságkutató Intézet, megadja mindehhez a kereteket, amikkel gyerekek, felnőttek egyaránt többet tudhatnak múltunkról, dédapáink, őseink történelméről, vagy éppen Trianonról

Trianon hátterétől, annak utóhatásáig a teljes történeti áttekintés elolvasható, felfedezhető és megérthető azon a plakátsorozaton, melyet a Magyarságkutató Intézet állított össze s bocsátott a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola központjaként működő komplexum látogatói számára elérhetővé. A vándorkiállítás anyagának első etapja az Osztrák-Magyar Monarchia többnemzetiségi jellegéből fakadó súlyos problémáitól, annak 1918-as összeomlásán keresztül a Magyarországot érintő politikai viharokon át a megszállások kezdetéig tart. Majd a versailles-i békekonferenciának szentel komolyabb összeállítást a szervező, s Horthy színre lépésével, s a békediktátum aláírásával folytatódik.

Ám ezzel nem ér véget a tárlat, hiszen napjaink történéseit is érinti: a 2010-ben megfogalmazott Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel a záróakkord, melyben többek közt arra kérik a magyarokat: „a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.”

A kiállításon L. Simon László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket, megköszönve Horváth-Lugossy Gábornak, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának a szemléletes összeállítást, és elmondta, hogy egy rendezvény keretében naponta 500-an nézik majd meg a kiállítást, 10 napon keresztül.

Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő pedig kiemelte: az elmúlt tíz esztendő bebizonyította, hogy élő közösséggé tudunk formálódni ismét, hiszen együvé tartozunk mi magyarok a Kárpát-medencében. Az intézet célja is ez – hangzott el a főigazgató megnyitóbeszédében: „hozzájárulni ahhoz, hogy újra erős nemzetállamot építsünk itt, a Kárpát-medencében”.

Horváth-Lugossy Gábor főigazgató megnyitó beszédében elmondta azt is, hogy "Ha valaki feltenné a kérdést, de érdemes-e figyelni a múltra, hisz oly sok kudarcban volt részünk, annak üzenem, hogy nézzen körül, olvassa el Szent István Intelmeit, vagy Ady Endre, Wass Albert verseit. Menjen el a Mátyás templomba, vagy nézze meg Marosillyén Bethlen Gábor szülőházát, vagy a Hunyadi várkastélyt. Gondolja végig azokat a tetteket, küzdelmeket, véráldozatokat, amiket őseink azért hoztak, hogy ma mi itt lehessünk, magyarul beszélhessünk, magyarul gondolkodhassunk. Aztán ha mindezt bárki végig gondolja, nyugodtan húzza ki magát, és legyen büszke magára, az őseire, mert nekünk nem akármilyen múltunk van, nem akármilyen nemzet tagjai vagyunk. Ilyen lelkülettel kell élnünk a világban.

A Magyarságkutató Intézet, megadja mindehhez a kereteket, amikkel gyerekek, felnőttek egyaránt többet tudhatnak múltunkról, dédapáink, őseink történelméről, vagy éppen Trianonról."

A főigazgató emlékeztette a megjelenteket, hogy az intézet tudományos és nemzeti szerepvállalása a tavalyi, 100 éves évfordulón: 2 kiállításban, 5 tudományos konferenciában, 9 kerekasztal beszélgetésben merült ki több százezer néző, hallgató részvételével.

A mostani kiállítás már az idei megemlékezés részeként került a nemzeti összetartozás napján először 5 iskolába, 7000 diák elé, majd indul a napokban kárpát-medencei vándorútra, amelynek első állomása Kápolnásnyék.

Szintén ez évben készült el az intézet 6 részes animációs filmsorozata, mely az elmúlt 100 évet foglalja össze, 2-3 perces részekben. Ahogy a Horváth-Lugossy Gábor fogalmazott: "Mivel az online világban is sokan élnek közülünk, ezért „Trianon-akták” névvel interaktív online játékot tettünk elérhetővé főleg a fiatalabb generáció számára.

A tágabb történelmi környezet megértéshez „A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön” című könyvet adtuk ki június 4-ére, amely eddig hiánypótló módon foglalja össze és mutatja be a különböző országokat, hogy milyen volt azok hozzáállása a békediktátumhoz, azaz Magyarország feldarabolásához."

Forrás: FEOL.hu/ Magyarságkutató Intézet