Zártkörű nyelvstratégiai műhelymegbeszélést tartott a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja 2021. november 30-án és december 9-én számos témában és résztvevővel. Az eseményen számos szakember vett részt és fogalmazta meg konstruktív kritikáját, illetve elismerését a bemutatott, tárgyalt tervezetekkel kapcsolatban. A résztvevők különféle szervezetektől, intézményektől érkeztek úgy a határon innen és túlról, mint például az Oktatási Hivatal (OH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), az MTVA Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

Továbbá a Termini Kutatóhálózat, a Magyar Nyelvészek Egyesülete (MANYE), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pannon Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Ungvári Nemzeti Egyetem, az Union Egyetem – Újvidék, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nyelvi-nyelvészeti tanszékei, intézetei.

A kétnapos esemény bár online zajlott, de élénk eszmecsere alakult ki a magyar nyelvi tervezéssel, a magyar nyelvstratégiával kapcsolatban. Az egyórás tematikus blokkok olyan kérdésekre tértek ki, mint például a magyar nyelvi norma és a standard körüli tennivalók, a meglevő és erősítendő kodifikációs tevékenységek; a hivatali nyelvhasználat közérthetőségi programja és további lehetőségei; a médianyelv problémái a beszédtechnikától az olvasószerkesztésig; az anyanyelvű és anyanyelvi oktatás-nevelés kognitív képességeket és identitást alakító szerepére; a nyelvjárások és regionális változatok túlélésének, átmentésének mikéntjére; a magyar mint kisebbségi nyelv nyelvhasználati szükségleteire és jogi vagy errőforrásbeli korlátaira a határon túl; a nyelvtechnológia és az infokommunikáció fejlődési és fejlesztési lehetőségeire; a terminológia és a fordítás-tolmácsolás súlyára a nyelvi norma, a tudomány, a „határtalanítás” területein.

A tanácskozás igen előremutató voltát nemcsak a megjelent szakmabeliek és a tárgyalt témák spektruma mutatja, hanem az a sokak által deklarált szándék, hogy a tervezetek finomítása, a szakmai meglátások beépítése után együttműködések, akár közös kutatási-fejlesztési projektek valósuljanak meg, melyek révén hozzájárulhatunk a magyar nyelv fejlesztéséhez, versenyképességének növeléséhez, identitásmegtartó és -erősítő szerepének minél teljesebb betöltéséhez a teljes magyar beszélőközösségben.