Váralljai Csocsán Jenő "A Szent Korona eredete" című, készülő kötetét a Magyarságkutató Intézetben mutatták be.

2019. október 14-én, először a Magyarságkutató Intézetben mutatták be azt a készülő kötetet, ami a Szent Korona eredetéről szól. A beharangozón dr. Horváth-Lugossy Gábor, az Intézet főigazgatója köszöntötte a vendégeket.

Az eseményen Prof. Dr. Prokopp Mária, az ELTE egyetemi tanára, aki a kötet végső kidolgozás szakmai munkáit irányítja, úgy fogalmazott: a szerző megtalálta a kulcsot, amellyel minden eddigi ismeretünknél mélyebben tárul fel előttünk legdrágább nemzeti ereklyénk eredete. A professzor asszony kiemelte: az író könyvében mindig rámutat arra, hogyan kapcsolódik a korona a magyarok gyökereihez.

Prokopp Mária a kötet előszavában rámutatott: a rendkívül logikusan felépített kötet négy szervesen összefüggő fejezetből áll: a szerző az első fejezetet annak bizonyítására szenteli, hogy a korona Szent jelzőjének használata nem tetszőleges, amint azt az 1978 utáni hazai irodalomban látjuk, hanem az alakjában és ábrázolásaiban Európában egyedül álló középkori királyi koronánk lényegét, felépítését meghatározó megjelölés. A professzor asszony elmondta továbbá, hogy a második fejezet a Szent Korona alsó részével, a görög korona eredetével foglalkozik. Ebben a részben a szerző megállapítja, hogy, hogy a görög korona mellképei I. Géza király uralkodása idején (1074-1077) készültek Bizáncban, a császári udvarban és egyetlen mester, egyidőben, pontosan 1074-ben készült remekművei. A harmadik fejezet már a Latin korona eredetével, a negyedik fejezet pedig az 1031-ben készült koronázási palásttal foglalkozik. Prokopp Mária az előzetes bemutatón hangsúlyozta, hogy nem lehet a koronát a palást nélkül vizsgálni, a kettőt együtt kell tanulmányozni, mivel mindkettőnek hasonló az ikonográfiai programja. A professzor asszony kiemelte azt is, hogy a kötet olyan kutatási eredményeket, összefüggéseket vázol fel, amikre eddig senki nem gondolt.

A szerzőről, Várraljai Csocsán Jenőről Prokopp Mária a könyv előszavában hangsúlyozza, hogy kivételesen nagy műveltségű teológus, Palermóban felszentelt görög katolikus pap, aki 1969 és 1994 között az Oxfordi egyetemen adott elő, 1994-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívta a Társadalomtudományi Intézet megszervezésére. Teológiai doktorátusai során a szentírás és a szakramentális hittudomány meglehetős ismeretére tett szert. A bizánci történelem és liturgia, valamint a görög egyházi nyelv mély ismerője, a középkori Magyar Királyság és Európa kapcsolatának elkötelezett kutatója. Nagy tárgyi- és irodalmi ismeretanyaga alapján teszi fel kreatív gondolkodása számára a logikus kérdéseket, amelyekre hiteles forrásokból származó adatokkal válaszol. Így jutott el mintegy negyvenévi kutatás után a jelen kötet megírásához, amely ismeri és tudományos kritikával illeti a Szent Koronára vonatkozó korábbi hazai és nemzetközi kutatás eredményeit, valamint alapvető szempontként jelöli meg a teológia fontosságát a koronázási jelvények megismerésében.

A könyv tervezését Dománszky Gabriella, a hazai könyvészet igen neves műértője végzi. A szövegek és képek pontosításában, azonosításában szinte valamennyi hazai és nemzetközi szaktekintéllyel együttműködik a tervezői csapat.