A Magyarságkutató Intézet és török partnerei a száz évvel ezelőtti eseményre emlékezve nemzetközi tudományos konferenciákkal, magyar-török közös könyvkiadással és egyéb programokkal járulnak hozzá a két nemzet emlékezetpolitikájának erősítéséhez 2023-2024-ben. A részletekről Horváth-Lugossy Gábor intézetünk főigazgatója és Pintér Attila főkonzul Isztambulban egyeztettek.

De hogyan is alakultak az elmúlt 100 évben a magyar-török diplomácia kapcsolat? Mi volt a jelentősége az 1923-as szerződésnek? 

Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese foglalta össze a lényeget alábbi írásában:

Száz évvel ezelőtt kezdődtek a modern kori magyar-török diplomáciai kapcsolatok

A 2024-es esztendő Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz - jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatón még 2021 novemberében Ankarában. (1)

A bejelentés aktualitását az adta, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 2024-ben lesz a 100. évfordulója.

A két ország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok 1924 májusában a követségek kölcsönös megnyitásával hosszas előkészületek után valósultak meg. Ennek egyik oka, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején az Oszmán Birodalom követsége Bécsben működött, Konstantinápoly Budapesten csak konzulátust üzemeltett. 

Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a Nagy Háborúban szövetséges két ország nemzetközi diplomáciai elismerése a háborús vereséget követően hosszabb folyamatot igényelt. Magyarország 1920. június 4-én aláírta, majd ugyan ezen év novemberében ratifikálta a trianoni békeszerződést, amely lehetővé tette a magyar képviseletek követségekké, illetve konzulátusokká alakítását. Budapest immár ennek jegyében kezdhette meg, illetve folytathatta diplomáciai kapcsolatrendszerének kialakítását.

Az Oszmán Birodalom küldöttei 1920. augusztus 10-én előbb aláírták a Törökország számára megalázó sèvres-i békeszerződést, majd megtagadva annak végrehajtását, a szultáni kormánytól függetlenül megalakult török nemzetgyűlés Mustafa Kemal vezetésével elutasította azt. Kemal pasa vezetésével ezzel kezdetét vette az a több éven át tartó háború, melynek eredményeként 1923-ra Törökország kivívta a sèvres-i béke felülvizsgálatát, amit az 1923. július 24-én kötött lausanne-i békeszerződés érvényesített. Ezzel elhárultak a diplomáciai akadályok, s az 1923. október 27-én megszületett Török Köztársaság immár szuverén államként intézhette és formálhatta külkapcsolatait.

Magyarország mindvégig feszült figyelemmel, kiemelt érdeklődéssel és nagyfokú szolidaritással kísérte a törökök függetlenségi harcát. Erre jó példa Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának 1922. őszén tett nyilatkozata: „közeledik a pillanat, amikor Magyarország visszakapja valamennyi elszakított területét, és az ellenség kiűzésével Magyarország újból felszabadul. Ebben a komoly pillanatban a törökök adják a legszebb példát. Fegyvert ragadtak hazájuk felszabadításáért, és elkergették valamennyi ellenségüket...” (2) 

A magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének igénye Budapest részéről már 1920. őszén megfogalmazódott. Csáky Imre külügyminiszter 1920. október 7-i miniszteri körrendeletében a londoni külképviselet mellett a konstantinápolyi követség felállítását jelölte meg célként. (3)

Törökországnak az antanttal vívott függetlenségi háborúja azonban ezt akkor még nem tette lehetővé. A hivatalos kapcsolatfelvételre még várni kellett. Informálisan azonban 1923 januárjában megkezdődtek a tárgyalások, amellyel magyar részről Ruszkay (Ranzenberger) Jenő lett megbízva. Ruszkay hivatalos üzleti ügyek és piaci lehetőségek felkutatása céljából, a török fél tudtával utazott Törökországba, ahova 1923. január 10-én érkezett meg. A kiutazás apropóját az 1923 februárjában az Égei-tenger partján összeülő Török Gazdasági Kongresszus adta, amely valójában az ankarai kormány nemzetközi kapcsolatainak rendezését kívánta előmozdítani. (4) 

Ruszkay Angora I. fedőnéven küldte jelentéseit Budapestre. Ruszkay 1923. február 15-én, Izmirben találkozott Kemal pasával, ahol átadta a kormányzó és „a magyar nemzet testvéri érzületét és lelkes örömüket a török győzelem felett”. Jelentései szerint „mindenütt igen szívélyesen fogadták. Hivatalos körök támogatásukat minden téren felajánlották. Az érintkezésnél kiérzett a Magyarország iránt érzett rokonszenv és tisztelet.” (5) 

Ezt a két nép és nemzet közötti rokonszenvet és tiszteletet rögzítette az 1923. december 18-án a Török Köztársaság és a Magyar Királyság között megszületett barátsági szerződés, amely száz év távlatából visszatekintve is időt álló, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolat maradt.

(1) 2024 Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz 
https://www.portfolio.hu/.../2024-torokorszag-es...#  (Letöltés 2023. január 5.)
(2) MTI „kőnyomatos” hírek, 1922. november 4.
(3) Gr. Csáky Imre külügyminiszter 1920. október 7-i miniszteri körrendelete a szolgálat kiépítéséről. Közli Pritz Pál: iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918–1945. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 29.
(4) Kövecsi-Oláh Péter: Török–magyar diplomáciai kapcsolatok a két világháború között (1920–1945) Doktori Disszertáció. ELTE BTK, 2018. 36.
(5) Kövecsi-Oláh Péter 36.