"A múlt nélküli nemzet gyökértelen nemzet. Nekünk több ezer éves múltunk van, amire büszkék lehetünk." (+ VIDEÓ)

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Szita Károly, Kaposvár polgármesterének felkérésére  a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, Dr. Vizi László Tamás tartotta meg emlékbeszédét. 

A nemzet trianoni tragédiáját és a Kárpát-medencei összetartozást is szimbolizáló Berzsenyi parki Trianon emlékműnél megtartott megemlékezést követően Vizi László Tamás beszédében kiemelte: 1919. január 18-án Párizsban megpecsételődött Magyarország sorsa, amikor megnyitották az első világháborút lezáró békekonferenciát. 

Ez a pecsét már korábban is odakerült az országra, hiszen 1918 őszén olyan politikai rezsim került Magyarország élére, amely megfeledkezett a legfontosabb kötelezettségéről: a haza védelméről – mondta Dr. Vizi László Tamás. Hozzátette: akkor több mint félmillió magyar katona érkezett haza, és ahelyett, hogy az ország védelmére szervezték volna őket, az akkori hadügyi kormányzat szélnek eresztette őket.

Ma is nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a haza védelme az elemi kötelességünk, amit az alaptörvényben is rögzítettek – tette hozzá, majd kiemelte: Párizsban rólunk döntöttek, de nélkülünk, hiszen úgy húzták meg a határokat, hogy nem vették figyelembe a magyarok érdekeit, és nem kérdezték meg az érintetteket sem, akikről döntöttek.

A történelmi Magyarország a kétharmadára zsugorodott össze, magyarok milliói kerültek az országhatáron kívülre, idegen fennhatóság alá, nem is beszélve a békediktátum egyéb szankcióiról – fogalmazott a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, aki arról is szólt, hogy 1949 után, a kommunista hatalomátvételt követően Trianon tabutémává vált és generációk nőttek fel úgy, hogy nem lehetett róla beszélni. A szőnyeg alá söpörték, ráadásul az egész magyar történelmet és az országunk múltját el akarták törölni.

A múlt nélküli nemzet gyökértelen nemzet. Nekünk több ezer éves múltunk van, amire büszkék lehetünk, nekünk semmit sem kell eltagadni – zárta beszédét tudományos főigazgató-helyettesünk. 

A megemlékezést követően a jelenlévők Párkányi Raab Péter szobránál helyezték el a megemlékezés virágait.