Kerkai Jenő páter 1944 december közepén érkezett Debrecenbe.

Itt kezdődtek meg a tárgyalások a Keresztény Demokrata Néppárt működésének engedélyezéséről. Az egyeztetések vitéz lófő dálnoki Miklós Béla miniszterelnökkel, gróf Teleki Géza kultuszminiszterrel és Vörös János honvédelmi miniszterrel zajlottak. A miniszterek támogatásukról biztosították a KDNP-t és a Magyar Frontban való részvételük, valamint az ellenállásban vállalt szerepük alapján a miniszterelnök írásban is hozzájárult a Keresztény Demokrata Néppárt országos működéséhez. 
Kerkai Debrecenből Szegedre érkezett Meggyesi Sándorral, hogy biztosítsák a KDNP részvételét az induló közéletben. Ugrin József is megérkezett Debrecenből Szegedre – kezében a miniszterelnöki hozzájárulással – és 1945. január 21-én Kerkaival és Meggyesivel, több KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) munkatárssal, valamint Bálint Sándor néprajz-professzorral együtt megtartották a Keresztény Demokrata Néppárt zászlóbontó gyűlését. 

Pontosan ott, ahol Kerkai páter 10 évvel annakelőtte elindította a KALOT mozgalmat. Kiss István teológiai tanár vezetésével megkezdték a párt szervezését Egerben, majd Debrecenben Zoltán Pál látott hasonló munkához. 

Az induló KDNP a Katolikus Szociális Népmozgalom eszméit hirdette meg. 1945 első hónapjaiban a Budapesten szervezkedő Keresztény Demokrata Néppárt létrehozásában részt vettek a katolikus tömegszervezeteknek mind a mérsékeltebb felfogású, mind a gyökeres reformokra törekvő egyéniségei és vezetői. Betűrendben: Barankovics István, Bácsalmási István, Bálint József, Bálint Sándor, Czupy Bálint, Farkas Béla, Farkas György, Hajdú Németh Lajos, Horányi Tibor, Jánosi József, Kerkai Jenő, Kovrig Béla, Mezgár Lajos, Nagy Töhötöm, Pálffy József, Sinkó Lajos, Slachta Margit, Szabados Pál, Szakolczay György, Szekfű Gyula, Ugrin József és Varga László. (Forrás: Katolikus Szemle (1988 Róma), 40. évf. 1. sz. 60– 61.)

1945. április 27-én a párt nevet változtatott: Keresztény Demokrata Néppártból, új nevén immár: Demokrata Néppárt lett. Rövidítve KDNP-ből DNP lett. A novemberben tartott választásokon a DNP még nem indult, de két képviselőt juttatott az országgyűlésbe. 
1947. augusztus 31-én a “kékcédulás” választáson már indult a párt és a szavazatok szerint második lett.
1949-RE A KOMMUNISTA TERROR A DNP-T IS ELÉRTE, és felgyorsultak a megszűnéshez vezető események.
1949. január 25-én Rákosi Barankovics Istvánt Mindszenty-ellenes deklaráció aláírására akarta kényszeríteni. 
1949. február 2-án Barankovics István Bécsbe távozott, és sajtóközleményt adott ki a Demokrata Néppárt feloszlatásáról. 
1949. február 4-én a még Budapesten tartózkodó pártvezetők is kimondták a párt feloszlatását.
1949. március 10-én az “országgyűlés tudomásul vette” a párt megszűnését.

RENDSZERVÁLTÁS UTÁN
1989. szeptember 30-án újjászervezve indult el a kommunizmus utáni, 1990-es első szabad választásokon és jutott be újra az országgyűlésbe. Azóta folyamatosan parlamenti párt.