PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT, tananyagfejlesztő, az Oktatási Hivatal munkatársa "Új szemlélet a történelem tankönyvekben" című előadása a NAT a történelem, mint identitásképző tantárgy tekintetében megvalósuló tartalmi újításairól számolt be. 
Az új megközelítésben megjelenő Árpád-kor, a korábban háttérbe szorított történelmi szereplők (III. Béla) és helyszínek kiemelése, Muhr Ottmár I. világháborús huszártiszt és a limanowai halhatatlanok emléke, a Székely Hadosztály honvédő harcai és a Rongyos Gárda honmentő tevékenysége mind része annak az új szemléletnek, amelynek révén a felnövekvő nemzedék hazafias érzelemvilága, nemzetéhez való kötődése kialakulhat.  


KATONA JÓZSEF ÁLMOS, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának igazgatója "Nyelvtanóra vagy magyarnyelv-óra? - A 2020-as Nemzeti alaptanterv és az anyanyelvi nevelés" című előadása a jelenkor anyanyelvi nevelési szemléletét bemutatva az anyanyelv, mint önazonosságunk és közösségi létünk alapjának oktatásunkban kitüntetett helyet érdemlő szerepéről osztotta meg gondolatait. 


POMOZI PÉTER, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója "A magyar nyelv története és nyelvjárásai: Identitás és Kárpát-medenceiség a magyar nyelv 11B tananyagaiban" címmel tartotta meg előadását. Az általa és Katona József Álmos igazgatónk által készített tankönyv kapcsán kifejtette: a kötet a magyar nyelv szerkezeti tulajdonságait a globális nyelvi képtől az eurázsiai nyelvi képen keresztül, a nyelvek kapcsolatrendszerét ismertetve jut el anyanyelvünk és nyelvjárásaink Kárpát-medencei helyzetének bemutatásáig.


KÓRÓDI BENCE, az Oktatási Hivatal főosztályvezető munkatársa "Kezdjük az elején...Az élményt adó olvasás értékközvetítő és tudásépítő szerepe kisiskolás korban" című előadásában az olvasóvá nevelés kezdeteiről, a mesék szerepéről és a tudás megalapozásának, az érzelmi alapon történő tudásmegosztás idejének jelentőségéről szól


NYITRAI PÉTER tananyagfejlesztő tanár "Néprajzi tartalmak a NAT és a kerettantervek világában" című előadása a vizuális kultúra tantárgy részterületeivel, a Nemzeti alaptantervben való megjelenésével és azoknak  a magyar népi kultúrkincs továbbadásában betöltött szerepéről szólt. 


PROF. DR. LAKNER TAMÁS karnagy, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem oktatója "A magyarságtudat erősítésének lehetőségei az ének-zene tantárgyban" című előadásában az ének-zenei nevelésnek a tanulók identitástudata kialakításában és a hazához, nemzethez való kötődés szempontjából betöltött szerepéről értekezett. 


PROF. DR. TAKARÓ MIHÁLY, irodalomtörténész, NAT-szakértő "Megújított és helyreállított irodalmi kánon" címmel megtartott előadásában elmondta: A Nemzeti alaptanterv alkotóinak bevallott célja volt olyan értékválasztásra épülő rendszer létrehozása, amely figyelembe veszi a nemzeti oktatás hagyományait és azt a megújulási kényszert is, amely szükséges ahhoz, hogy a XXI. század iskolája be tudja tölteni küldetését. 


SIPOS IMRE, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese köszöntötte a Magyarságkutató Intézet MAGYARSÁGTUDOMÁNYI TÁRGYAK AZ ÚJ NATBAN ÉS A KET-BEN című tudományos konferenciáját. 
Elnökhelyettes úr köszönetét fejezte ki Intézetünk tankönyvfejlesztésben részt vevő kutatóinak, hangsúlyozva, hogy nagy szükség volt a Nemzeti alaptanterv megújítására, amely az Oktatási Hivatalba kerülő tartalom-, és tankönyvfejlesztés révén a NAT által előírt szellemiséget tudta kifejeztésre juttatni. 


BOROS GÁBOR, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója "Vető Miklós megújított metafizikai szeretefogalma" címmel tartott előadást Intézetünk MAGYAR KERESZTÉNY GONDOLKODÓK AZ ÁRPÁD-KORTÓL NAPJAINKIG című tudományos konferenciáján.


NYIRKOS TAMÁS, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója "Analóg, ál, pót és negatív: Schütz Antal a világi vallásokról" címmel tartott előadást Intézetünk MAGYAR KERESZTÉNY GONDOLKODÓK AZ ÁRPÁD-KORTÓL NAPJAINKIG című tudományos konferenciáján