A Magyarságkutató Intézet IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák konferenciáján Dr. Zékány Krisztina, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa tartott előadást.

Hangsúlyozta, hogy a nyelvi, etnikai kontaktus természetes velejárója, hogy az együttélés során tanulunk egymástól, átveszünk nyelvi és viselkedési mintákat, nyelvhasználatunkban interferenciajelenségek tapasztalhatóak. A két vagy több nyelv párhuzamos és mindennapi használata sajátos nyelvi döntéseket és viszonyulásokat eredményez. Ilyen a nyelvválasztás, a nyelvcsere és a nyelvkeverés jelensége is.

A kutató kiemelte, hogy a magyar nyelvi elemek a kárpátaljai nyelvekben és nyelvjárásokban minden korban jellemzőek voltak. Mint elmondta, a mai napig a gazdálkodással, pásztorkodással, a ház berendezésével, öltözködéssel, időjárással, betegségekkel, ételek megnevezésével és elkészítésével, állattartással kapcsolatos szavak és kifejezések vannak a legnagyobb számban. A magyar nyelvű kölcsönszavak idővel hozzáidomultak a kárpátaljai ukrán, ruszin, román, szlovák nyelvjárások fonetikai és morfológiai szabályaihoz. Ennek eredményeképpen egy-egy szónak akár járásonként, falvanként lehetnek változatai. A kölcsönzések, a dublettek pedig csak tovább színezik a „kárpátaljai nyelvet”.