Rendszerváltozások a XX. századi Magyarországon címmel tartotta meg legújabb tudományos konferenciáját a Magyarságkutató Intézet.


A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben címmel tartotta meg legújabb tudományos konferenciáját a Magyarságkutató Intézet. 



Teiszler Évának a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferenciájról szóló összegző INTERJÚJA


Fabó Editnek, a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "A 19. század daliás szent királya: Szent László emlékezete a Vasárnapi Ujság oldalain" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA


Az előadó szerint, a 19. századi olvasó gyakran találkozhatott magyar történelem egyik legnépszerűbb alakjával, Szent Lászlóval az 1854-ben indított Vasárnapi Ujság hasábjain. Az uralkodó emlékének külön hangsúlyt adott a Szent László Társulat 1861-es megalapítása, valamint szentté avatásának 1892-ben ünnepelt 700. évfordulója.


 Nagy-Luttenberger Istvánnak, a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "Szent László és kora a 19. század elejének magyar nyelvűtörténeti munkáiban" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA


A magyar történetírás történetében a 19. század eleje nem tartozik a frekventált időszakok közé – kezdte előadását Intézetünk tudományos főmunkatársa. A 18. századi módszerek már elavultak, az következő nagy történészgeneráció ezekben az években, vagy még később született.


Németh Zsoltnak, a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "A Szent László-legenda falképciklus értelmezéséről" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA


Az előadó, amellett sorakoztatott fel érveket, hogy a Szent László-legenda falképciklusok eddigi értelmezési kísérletei nem hoztak kielégítő eredményt, mert egy konkrét harci jelenet ábrázolásának vagy mitikus hősök küzdelmének tekintették.