KATONA JÓZSEF ÁLMOS a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhannyelvgzott INTERJÚJA

KATONA JÓZSEF ÁLMOS, Intézetünk Nyelvtervezési Kutatóközpontjának igazgatója szerint: a 21. századra számos európai nép, így a magyar esetében is az egyik legfontosabb közösségi identitást alkotó eszköz a kultúra és a közös történelem mellett maga a nyelv.

CZEGLÉDI KATALIN nyelvész, a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA

CZEGLÉDI KATALIN nyelvész mintegy fél évszázados kutatómunkáját összefoglalva elmondta: A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek gyűjtése Csuvasföldön kezdődött.

POMOZI PÉTER a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA

POMOZI PÉTER, Intézetünk Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója elmondta: a földrajzi nevek vizsgálata a történeti nyelvészet egyik fontos részterülete.

ZÉKÁNY KRISZTINA a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című tudományos konferencián elhangzott INTERJÚJA

ZÉKÁNY KRISZTINA, Intézetünk tudományos munkatársa elmondta: Ungvár és környéke mindig is többnemzetiségű terület volt.

Prof. Dr. Klinghammer István földrajztudós, kartográfus, egyetemi tanár, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője Vizi László Tamás, tudományos főigazgató-helyettesünk által tolmácsolt köszöntőjével vette kezdetét a Magyarságkutató Intézet A MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK HASZNÁLATA TÉRKÉPEN, A TEREPEN ÉS A MINDENNAPI NYELVBEN című tudományos konferenciája. 

Borvendég Zsuzsannának, Intézetünk tudományos munkatársának a RENDSZERVÁLTOZÁSOK A XX. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON című tudományos konferencián elhangzott összegző INTERJÚJA