GERCSÁK GÁBOR, az Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE oktatója az utóbbi öt évtizedben megjelent magyar nemzeti atlaszok névírási gyakorlata alapján mutatta be azt a folyamatot, hogy miként jutottak el a szerkesztők a Magyar Nemzeti Atlasz mai helynévhasználatához.


 JENEY JÁNOS a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA


JENEY JÁNOS, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa "A törzskönyvezés hatása a mai magyar névhasználatra a Kárpát-medencében" című előadásában elmondta: a 19. század végén hozták létre az országos törzskönyv-bizottságot, amely központilag határozta meg a települések neveit.


HAVADI-NAGY XÉNIA KINGA, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem munkatársa egy összehasonlító előadásban mutatta be a magyar, román és német helyneveket alkalmazó közmondások tartalomelemzését, azzal a céllal, hogy feltárja a három vizsgált nyelv közmondásanyaga közötti állandókat és különbségeket.


KATONA JÓZSEF ÁLMOS a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhannyelvgzott INTERJÚJA


KATONA JÓZSEF ÁLMOS, Intézetünk Nyelvtervezési Kutatóközpontjának igazgatója szerint: a 21. századra számos európai nép, így a magyar esetében is az egyik legfontosabb közösségi identitást alkotó eszköz a kultúra és a közös történelem mellett maga a nyelv.


CZEGLÉDI KATALIN nyelvész, a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA


CZEGLÉDI KATALIN nyelvész mintegy fél évszázados kutatómunkáját összefoglalva elmondta: A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek gyűjtése Csuvasföldön kezdődött.


POMOZI PÉTER a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA


POMOZI PÉTER, Intézetünk Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója elmondta: a földrajzi nevek vizsgálata a történeti nyelvészet egyik fontos részterülete.