A Magyarságkutató Intézet munkatársa is előadott a Debreceni Egyetemen a napokban a megrendezett II. Medievisztikai Vándorkonferencián, ahol a magyar középkorász szakma neves és elismert képviselői előtt doktorandusz hallgatók mutathatták be legfrissebb kutatási eredményeiket.

A hunok nyomában címmel immár a negyedik részéhez érkezett a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A június 11-én 18 órakor kezdődő eszmecserén ezúttal a hun kor régészeti emlékeiről lesz szó.

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontja két kutatóval képviseltette magát a közelmúltban megrendezett Magyar Ókortudományi Konferencián, amely az idén az „Ókor – akkor, egykor és ma” elnevezést kapta.

Az előadás röviden ismerteti az Abasár–Bolt-tetőn 2020-2022 között végzett feltárások során előkerült régészeti leletanyag jellegét, lelettípusonkénti összetételét, valamint a leletanyag kapcsán eddig elvégzett tisztítási, konzerválási és restaurálási munkák aktuális állását.

Régészeti kontextusban nagyon gyakran előforduló tárgycsoport az övveretek és csatok köre.

Abasáron az új ivóvízvezeték kiépítésekor 2014-ben a község egyik kora Árpád-kori templomát és a templom körüli temetőjét találtuk meg.

Az Abasár–Bolt-tetőn végzett 2020–2021 során végzett régészeti ásatás során feltárt pénzérmék és pénztöredékek száma 90 db.

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata az Európa udvaraiba került és új hazájukban civilizatórikus szerepet betöltő magyar királylányokról.

Egy archiregnum alapítása címmel folytatódik a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A Szent Korona Eszme/Tan keretében május 9-én 18 órai kezdettel szintén neves előadók osztják meg gondolataikat az égi eredetű, felsőbb királyságról, ahol a törvényeket maga a Feljebbvaló jelöli ki.

Ezzel a címmel indít kerekasztal-sorozatot a Magyarságkutató Intézet. A beszélgetésekkel valódi időutazásra hívjuk az érdeklődőket, régmúlt időkre tekinthetünk vissza. Május 16-án 18 órai kezdettel elsőként az új országát válságos időkben védelmező és újjáépítő Árpád-házi Szent Kinga királyi hercegnőről, a lengyel és litván nép szentjéről lesz szó, aki idegen földön mindvégig megőrizte kötődését hazájához.