Dr. Horváth Ciprián előadásában kronológiai sorrendben felrajzolta a feltárások és a sírok előkerülésének egyes állomásait, aminek eredményeképp a lelőhelyről az 1950-es évektől napjainkig legkevesebb 300–350 sír előkerüléséről maradt fenn több-kevesebb információ.

Abasár–Bolt-tető 2020–2022. évi régészeti feltárása és részleges helyreállítása története.

A csontmaradványok feltárása 2020 októberében zajlott a Magyarságkutató Intézet (MKI) régészeinek vezetésével.

Sár monostorát a történeti kutatás mindig is fontos emléknek tartotta a rá vonatkozó krónikás adat alapján, amely egyrészt korai alapítására, másrészt a benne található királysírra utalt.

Grócz Zsolt Abasár település alpolgármestere, az Abasári Népfőiskola Alapítvány koratóriumi elnöke köszöntő beszédében kiemelte azon együttműködés fontosságát, amely lehetővé tette a Bolt-tetői régészeti feltárást. Szólt Aba Sámuel király szellemi és épített örökségének jelentőségéről.

A Magyarságkutató Intézet által rendezett nagyszabású Abasár konferenciát az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke Prof. Dr. Kásler Miklós videóüzenetben nyitotta meg.

Több vendéget sajnos már nem tudunk fogadni az április 16-i Abasár konferencián, ezért a regisztrációt lezártuk. Várjuk jelentkezésüket számos rendezvényünk bármelyikére!

A Magyarságkutató Intézet IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák konferenciáján Dr. Tóth Péter nyelvjáráskutató a magyar nyelvjárások osztályozásáról beszélt.

A Magyarságkutató Intézet IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák konferenciáján Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő nyelvész, egyetemi docens a magyar nyelvjárások történetének kutatási lehetőségeit mutatta be. 

Az eddig megszokottak szerint neves szakértők részvételével folytatódik a Magyarságkutató Intézet tudományos kerekasztal-sorozata a hunokról. Az április 11-én 18 óra 30 perckor kezdődő, immár harmadik kerekasztal témája: ókori források értelmezése a hunokról a reneszánsz és a barokk korban.