A Nagy sárga krónika a régi mongol kánok származásáról a mongol krónikairodalom második, buddhista szemlélettel átitatott korszakának egyik gyöngyszeme.

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferenciát a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2021. november 25–26-án tartotta. Az immár második alkalommal összehívott tanácskozás a Honalapítók, királyok, magyarok alcímet kapta. A tanulmánykötetben genetikusok, régészek, antropológusok, nyelvészek és történészek tizenegy tanulmányát olvashatják.

A főigazgató július 28-án adta át a nagykövetnek a felbecsülhetetlen értékű leletet.

1849 nyarán a császári-királyi és a cári csapatok inváziója során Józef Bem altábornagy hadmozdulatai révén teljes bizonytalanságban tartotta ellenfeleit Erdélyben, akik e mellékhadszíntéren csak Kolozsvár térségében számoltak magyar ellenállással. Reményükben csalódniuk kellett, hiszen Bem alaposan meglepte őket.

A Sóstó-Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesület szervezésében megvalósuló Honismereti és Hagyományőrző Tábor meghívottjaként Mónus József, a Magyarságkutató Intézet hagyományőrző szakértője a magyar történelem harcosainak világát mutatta be a Kárpát-medence minden tájáról érkező fiataloknak. 

„Boldog László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. (…) Minden korábbi állapotánál gazdagabban Magyarország azidétt [az idő tájt] kezdte szabadságának fejét a bőség telt szaruival az egekig emelni, s gazdagságában, rangban és dicsőségben szinte valamennyi vidéket legyőzni.”

A Magyarságkutató Intézet gondozásában több kiadvány jelent meg a közelmúltban.  Ezek egyike olyan tanulmányokat foglal magában a magyarságtudományi tárgyakra fókuszálva, amelyeket haszonnal forgathatják a gyakorló pedagógusok, oktatáspolitikusok. 

Kétségtelenül a belső-ázsiai fémművességi körbe tartozik az a hun üst, amelyhez hasonlóak megtalálhatók már a korábbi évszázadok leletanyagában, s amelyet restaurálva a Magyarságkutató Intézet nevében Prof. dr. Kásler Miklós nyilvános keretek között a mai napon adott vissza Őexcellenciája Sainnyambuu Baatarjavnak, Mongólia magyarországi nagykövetének.  

1848. július 27-én Budán a Svábhegyen látta meg a napvilágot a legnagyobb, nemzetközileg a legjelentősebb és egyben legelismertebb magyar fizikus, Eötvös Loránd.

Prof. Dr. Kásler Miklós irányításával Dr. Neparáczi Endre munkacsoportja Újgenerációs szekvenálással meghatározta mindkét Hunyadi leszármazott teljes genom szekvenciáját. Mindketten az E1b1b1a1b1a6a1c~ Y kromoszómás haplocsoportba tartoznak, amely széles Eurázsia elterjedtséget mutat.