Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára előadásában kitért arra, hogy milyen volt akkoriban Kárpátalja visszavétele és újraegyesülése Magyarországgal.


Babucs Zoltán, az MKI Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője előadásában úgy fogalmazott: az európai politika és Magyarország számára is meghatározó év volt 1938. Mint mondta: ekkor kezdődhetett meg hivatalosan a honvédség intenzív fejlesztése, melynek jogi hátterét az 1939. évi honvédelmi törvény biztosította; ugyanis ez a trianoni békediktátum miatt korábban lehetetlen volt.


Gulyás László, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója előadásában az első bécsi döntés nemzetközi diplomáciai hátterét vázolta fel.


Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója a Függetlenségi Mozgalom és a Testvéri Közösség példáján keresztül mutatta be a német birodalmi nyomás és a titkos társaságok helyzetét Magyarországon.


Teiszler Éva, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa az 1938-as Szent István-emlékévről beszélt előadásában.


A Magyarságkutató Intézet a „Magyar Világ 1938–1940” című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan tudományos konferenciát szervezett. Az eseményen a Történeti Kutatóközpontunk munkatársai, és meghívott előadók tartottak tudományos előadásokat. A konferencia Szávai Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárának előadásával kezdődött, aki a Trianon utáni magyar gazdaság kihívásairól és eredményeiről beszélt.


2019. december 12–13-án a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja kétnapos konferenciát tartott „Ősi írásaink a Kárpát-medencében” címmel.