The idea and cultural history of statehood in Hungary
Tanulmány (study): itt
Szerző (author)
Edit Fabó
Cím (title)
The idea and cultural history of statehood in Hungary
Hivatkozás (references)
DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.2.32
Absztrakt (abstract)
The paper presents the history of the interaction between statehood and culture. The literature focuses mainly on the cultural and organizational influence of large empires, but the changes in smaller regions are neglected. The analysis will look at Hungari- an historiographical narratives of the 20th century and changes in modern concep- tualisation in general, based on the history of celebrations in the second half of the 19th century. It also puts the different stages of the history of the state in context and within them the cult representing Christian culture and statehood. The paper aims to establish the concept of “state-creating culture” from a historical perspective and to demonstrate its potential application in explaining past processes, the first attempt to do so in the literature. The conceptualization and the attempt to apply the concept demonstrate that the derived concept is capable of illuminating and summarizing his- torical and cultural processes, since the analysis of the history of state and culture, tak- en as an example, explains the continuity of events and the survival of the community.
Kulcsszavak (keywords)
statehood, culture, community, common sovereignty, celestial power
The hungarica of the Ambrosiana Library of Milan Documents related to Mátyás Hunyadi and his family
Tanulmány (study): itt
Szerző (author)
Chiara Maria Carpentieri
Cím (title)
The hungarica of the Ambrosiana Library of Milan Documents related to Mátyás Hunyadi and his family
Hivatkozás (references)
DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.2.5
Absztrakt (abstract)
The article investigates the cultural and historical relations established between the Kingdom of Hungary and the Italian states during the reign of Matthias Corvinus. The first part of the article briefly reconstructs the most important artistic, scientific, and intellectual exchanges between Italy and Hungary during that period. The second part analyzes 13 documents preserved in the Ambrosiana Library in Milan which may serve as additional sources on Matthias’ era. The documents are divided into three cate- gories: texts specifically dedicated to Matthias; letters or instructions concerning his reign, particularly his relations with the Republic of Venice and his wars against the Turks and the Bohemian Hussites; and historiographical texts centered on Matthias and his family. The list of documents is accompanied by transcriptions of their incipits and explicits, brief summaries, and relevant bibliography.
Kulcsszavak (keywords)
Italian-Hungarianrelations;MedievalandEarlyModernHungarian history; Veneranda Biblioteca Ambrosiana; Mátyás Hunyadi
Egy főúri könyvtár rekonstrukciója
Tanulmány: itt
Szerző
Restás Attila
Cím
Egy főúri könyvtár rekonstrukciója
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.141
Kivonat
Kulcsszavak
Nándorfehérvár ostromai. Összehasonlító recenzió
Tanulmány: itt
Szerző
Illik Péter
Cím
Nándorfehérvár ostromai. Összehasonlító recenzió
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.137
Kivonat
Kulcsszavak
Valósághajlítás. Tudomány, művészet, média
Tanulmány: itt
Szerző
Bódi Zoltán: Balázs Géza – Nagy Dániel (szerk.)
Cím
Valósághajlítás. Tudomány, művészet, média
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.129
Kivonat
Kulcsszavak
Mióta járunk templomba? (templom és egyház)
Tanulmány: itt
Szerző
Tóth Endre
Cím
Mióta járunk templomba? (templom és egyház)
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.93
Kivonat
A tanulmányban a templom és az egyház szavak eredetét és jelentését vizsgálom. A magyar szókincs latin eredetű templom szava más európai nyelvekben nem keresz- tény templomot jelent. A magyar keresztény szókincsben a templom 1410ben van elő ször adatolva, de a Müncheni kódex evangélium-fordításai a salamoni templomot je- lölték. A templum a 15. században humanista írók latin szövegeiben még ritkán fordul elő. Az Árpádkori latin szövegekben a szakrális épületet ecclesiának, a helynévadás- ban magyarul egyháznak és nem templomnak nevezték. Az egyház szó két jelentése – a vallási szervezet és az épület – a XV. század végére változik meg: a szervezet neveként az anyaszentegyház, az épület neveként a szentegyház váltja fel. Az utóbbit a 17. század végére váltotta fel a templom, de a szentegyház földrajzi nevekben a 20. századig a szó- kincs része maradt. Az egyház szóösszetételt, amelynek legkorábbi említése helynév- ben a 12. század végén ismert, a keresztény hitre térés idején, legkésőbb I. István ural kodása idején meg kellett, hogy alkossák. A XI. század végén latinra is lefordították (sancta domus). Feltűnő az egyház szó belső keletkezése, és az is, hogy a szó első tagja nem a 10. század végén már létező szent, hanem a pogány szakralitást kifejező ig / id szó.
Kulcsszavak
templom, egyház, ecclesia, szent