Ephemeris 2024.

A Német Lovagrend és a tatárok a 13. században

Tanulmány: itt

Szerző

Pósán László

Cím

A Német Lovagrend és a tatárok a 13. században

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.77

Kivonat

A tanulmány a latin kereszténység északkeleti régióját (Litvánia, Poroszország, Len- gyelország, német lovagrendi területek) és az orosz fejedelemségeket (Halics, Volhí- nia, Vlagyimir, Novgorod) mutatja be a mongol hadjáratok időszakában. A Német Lo vagrend felemelkedését, a régió hatalmi viszonyait és a pápai hatalom gyakorlásának forrásait ismerhetjük meg. A tatár Arany Horda árnyékában a lovagrend a pogány po- roszok elleni keresztes hadjáratokban és a tatároktól függő orosz fejedelmekkel szem beni harcol. A 13. század végétől azonban a Német Lovagrend számára a pogány fenye getést már nem a tatárok, hanem a korábban szövetséges litvánok jelentették.

Kulcsszavak

Német Lovagrend, tatárok, pápai hatalom, Litvánia, Poroszor- szág, orosz fejedelemségek, Arany Horda

A muhi csatával kapcsolatos lokalizációs kérdések

Tanulmány: itt

Szerző

Négyesi Lajos

Cím

A muhi csatával kapcsolatos lokalizációs kérdések

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.64

Kivonat

Tanulmányomban a muhi csata helyének meghatározásával kapcsolatos fontosabb kérdéseket vizsgálom. Így a magyar tábor és a Sajó hídjának helyét. A tábor helyé- nek meghatározása szempontjából fontos tényezőnek tartom, hogy Szübőtej a hídtól a Sajó alsó folyása felé vonult, azért, hogy a tábor oldalába kerüljön. Ez arra utal, hogy a tábor az átkelőtől délre helyezkedett el. Igyekszem tisztázni a tábor minimális méretét a sereglétszám függvényében és az okot, amiért zsúfoltság alakult ki. A táborral kap- csolatos kérdés annak a dombnak az azonosítása, ahonnan Batu megszemlélte a ma- gyar tábort. Véleményem szerint, a terület domborzatát figyelembe véve, erre a Keren gő partján található Testhalom volt a legalkalmasabb. Végül a csatához kapcsolódó leletanyag geofizikai mérésekkel történő felkutatására teszek javaslatot, magnetomé- ter alkalmazásával.

Kulcsszavak

Muhi csata, Testhalom, Kerengő, Batu kán, Szübőtej, IV. Béla, Szakáld

Alternatív javaslat a székely név és társadalmi csoport eredetének magyarázatára 2. rész: A királyi beavatkozás kezdete

Tanulmány: itt

Szerző

Keszi Tamás

Cím

Alternatív javaslat a székely név és társadalmi csoport eredetének magyarázatára 2. rész: A királyi beavatkozás kezdete

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.51

Kivonat

Könyves Kálmán lehetett az, aki megkezdte a székelység reintegrálását a királyság intézményrendszerébe. A reintegráció változatos formában zajlott le. Legjelentősebb eseménysorozata a székelyek egy részének Erdélybe, végül a mai Székelyföldre tele- pítése volt. A székelység kialakulásának megértését elősegíti, ha az eddigiektől eltérő fogalmi kereteket alkalmazunk.

Kulcsszavak

székelyek, hajdúk, nem tervezett következmény, önszervező- dés, spontán rend, exaptáció

Tatárjárás és újjászületés Tázláron. Az ostrom és ellenállás lehetséges rekonstrukciója

Tanulmány: itt

Szerző

Gallina Zsolt – Gulyás Gyöngyi – Pánya István – Rosta Szabolcs

Cím

Tatárjárás és újjászületés Tázláron. Az ostrom és ellenállás lehetséges rekonstrukciója

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.19

Kivonat

A tázlári Templomhegy mára elhordott homokdombján egykoron virágzó település lé- tezett, ennek az 1241. évi tatárdúlás vetett véget. A környék egyik legismertebb régészeti lelőhelyén, nyomon követhető eme végzetes és fordulatos események sora, egy Árpád-kori település élete, pusztulása, majd újbóli felvirágzása a kunok betelepülése révén. A helyszínen 2003 óta folyó ásatások leginkább meghatározó eleme a középkori templom körül futó, három elemből álló koncentrikus körárok rendszer, melynek hosz- szabbrövidebb szakaszait sikerült napvilágra hozni. A tázlári hármas árokkal erődített templom nem egyedülálló, a Duna–Tisza közéről, a Bácskából és a Tiszántúlról közel 100 különböző méretű kortársát ismerjük. A tázlári feltárásokon tett megfigyelések alapján esély kínálkozik az árkok és a tatár betöréskor történt események rekonstru- álására.

Kulcsszavak (keywords)

Tázlár Templomhegy, tatárjárás, védekezés formái, hármas árokrendszer, pusztítás nyomai, ostrom rekonstrukció, újratelepülés, kun szállás

A Hunyadi-történet lepoglavai szála a 19. században

Tanulmány: itt

Szerző

Fabó Edit

Cím

A Hunyadi-történet lepoglavai szála a 19. században

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.5

Kivonat

Corvin János alakja legalább annyira – ha nem jobban – foglalkoztatta a közvéleményt, mint manapság. A tanulmány azt mutatja be, hogy a Corvin János és fia, Kristóf lepoglavai nyughelye körüli érdeklődés hogyan csapódott le a sajtóban és a tudományos életben. A felröppenő híreknek, tudósításoknak köszönhetően rávetült a figyelem az apa, a legendás Mátyás király árnyékába szoruló uralkodói sarjra, s akinek kibontakozását elsősorban a Mátyáskorabeli hazai előkelőségek lehetetlenítették el. Corvin János történelmi jelentősége inkább BoszniaHercegovina térségében értékelődött fel, különösen a 19. században ébredő nemzeti történeti tudatban. Azonban a magyaror szági tudósok az időszak legkorszerűbb tudományos ismeretei szintjén, annak is élvonalbeli képviselői eredtek a Hunyadiutódok nyomába. Emellett sokuknak volt hitelt érdemlő értesülésük, de az nem vált részévé a kezük közül kikerülő szakirodalomnak, s ha nincs egy elszánt életrajzíró, örökre feledésbe merültek volna. Továbbá keserű ta núsága a kutatásnak azzal a – köztudott – szomorú ténnyel való szembesülés, hogy a magyar levéltári állományban pótolhatatlan hézagok keletkeztek a különböző háborús károk következtében. Bár a 19. századi lepoglavai sírbontásoknak maradtak elvarratlan szálai, mégis a kitartó nyomozás meghozta az eredményt.

Kulcsszavak (keywords)

Corvin János, Corvin Kristóf, Lepoglava, Török Aurél, antropológia, Bosznia, Horvátország