Tanulmány: itt

Szerző

Tóth Endre

Cím

Mióta járunk templomba? (templom és egyház)

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.93

Kivonat

A tanulmányban a templom és az egyház szavak eredetét és jelentését vizsgálom. A magyar szókincs latin eredetű templom szava más európai nyelvekben nem keresz- tény templomot jelent. A magyar keresztény szókincsben a templom 1410­ben van elő­ ször adatolva, de a Müncheni kódex evangélium-fordításai a salamoni templomot je- lölték. A templum a 15. században humanista írók latin szövegeiben még ritkán fordul elő. Az Árpád­kori latin szövegekben a szakrális épületet ecclesiának, a helynévadás- ban magyarul egyháznak és nem templomnak nevezték. Az egyház szó két jelentése – a vallási szervezet és az épület – a XV. század végére változik meg: a szervezet neveként az anyaszentegyház, az épület neveként a szentegyház váltja fel. Az utóbbit a 17. század végére váltotta fel a templom, de a szentegyház földrajzi nevekben a 20. századig a szó- kincs része maradt. Az egyház szóösszetételt, amelynek legkorábbi említése helynév- ben a 12. század végén ismert, a keresztény hitre térés idején, legkésőbb I. István ural­ kodása idején meg kellett, hogy alkossák. A XI. század végén latinra is lefordították (sancta domus). Feltűnő az egyház szó belső keletkezése, és az is, hogy a szó első tagja nem a 10. század végén már létező szent, hanem a pogány szakralitást kifejező ig / id szó.

Kulcsszavak

templom, egyház, ecclesia, szent