Az előadó Szent László leányához, Szent Eirénéhez kapcsolódó vagy esetlegesen kapcsolódó hagyomány néhány bizonytalan pontját vizsgálta, elsőként a szentéletű császárné eredeti, Pyrisk nevének értelmezésére vonatkozó hipotéziseket, úgy mint: Piroska, Prisca vagy Paraszkéva.


Varga Gergelynek, a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "Szent László és az Árpád-ház genetikai vizsgálata" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA


Az előadó kiemelte, hogy a Szent László herma a magyarság egyik legfontosabb ereklyéje. A Magyarságkutató Intézet munkatársai az archeogenetikai és -genomikai módszerekkel megerősítették a Szent László hermában őrzött koponyaereklye eredetiségét.


Prof. Dr. Kásler Miklós miniszterelnöki biztos a Magyarságkutató Intézet által szervezett SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián elhangzott köszöntőjében kiváló államférfiként, kora legnagyobb hadvezéreként, a Szent Istváni életmű befejezőjeként jellemezte a lovagkirályt, aki a hit és nemzet védelmét legfontosabbnak tartva méltán érdemes arra, hogy példaként szolgáljon minden magyarok számára.


A "MAGYARORSZÁG-KÉP FRANCIAORSZÁGBAN" tudományos konferencia zárásaképp Dr. Csernus Sándor, Dr. Botos Máté, Dr. Bodó Márton és Dr. Vizi László Tamás részvételével megtartott kerekasztalbeszélgetésen többek közt a következő kérdések mentén világítottak rá a magyar-francia kapcsolatok összetett, nemegyszer ellentmondásos mivoltára. 


Vizi László Tamásnak, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesének MAGYARORSZÁG-KÉP FRANCIAORSZÁGBAN című tudományos konferencián elhangzott zárszava.


Dr. Botos Máténak a Magyarságkutató Intézet "MAGYARORSZÁG-KÉP FRANCIAORSZÁGBAN" tudományos konferenciáján elhangzott "A francia forradalom és a napóleoni háborúk Magyarország-képe" című előadása kapcsán elhangzott interjúja


Dr. Botos Máté, a PPKE - Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a MAGYARORSZÁG-KÉP FRANCIAORSZÁGBAN című tudományos konferencián elhangzott előadásában kifejtette: a Magyar Királyság 1711-et követő betagolódása a Habsburg-birodalomba az önálló államiság feladását jelentette a külföld nézőpontjából.


Dr. Kovács Örsnek a Magyarságkutató Intézet "MAGYARORSZÁG-KÉP FRANCIAORSZÁGBAN" tudományos konferenciáján elhangzott "Magyarország és a gulyáskommunizmus francia recepciója (1957-1989)" című előadása kapcsán elhangzott interjúja


Dr. Kovács Örs, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem-francia szakos tanára a "MAGYARORSZÁG-KÉP FRANCIAORSZÁGBAN" című tudományos konferencián elhangzott előadásában kifejtette: