1854-ben jelent meg Ipolyi Arnold tudománytörténeti mérföldkőnek számító műve, a Magyar Mythologia.

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet beszélgetéssorozata, A történész mestersége. A 2025. február 18-án 17 órakor kezdődő eseményen Dr. B. Szabó János, az intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója és Dr. Balogh Mátyás mongolista-sinológus beszélget a steppe történeti forrásaiként értékelhető kínai évkönyvekről.

Miért fontosak nyelvjárásaink a Kárpát-medencei magyarság jövője szempontjából? – erre a kérdésre kerestek választ az V. Magyar Nyelvjárások Napja előadói.

Az első alkalommal Prof. Dr. Nagy Péter, az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője beszélt a modern ember DNS-ébe írott történelméről. 

Venue: 1064 Budapest, Andrássy út 64.

Date: 5–6 September 2025.

Miért fontosak nyelvjárásaink a Kárpát-medencei magyarság jövője szempontjából? – erre a kérdésre kerestek választ az V. Magyar Nyelvjárások Napja előadói.

Lovagi eszme Európában és Magyarországon címmel rendezett konferenciát nemrégiben a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti és a Történeti Kutatóközpontja.  Tizenegy hazai és határon túli előadó vállalkozott arra, hogy a Magyarságkutató Intézet fölhívására a szakmai és a szélesebb közönség elé tárja kutatásainak eredményét. 

Archeogenetikai tudományos előadás-sorozatot indít a Magyarságkutató Intézet.

Új beszélgetés-sorozatot indít a Magyarságkutató Intézet. A Könyvklub sorozat rendezvényein azok közül az irodalmi alkotások közül szemlézünk, amelyek témájuk szerint illeszkednek az intézet kutatási horizontjába.

Ezzel a címmel rendez konferenciát a Magyarságkutató Intézet 2025. január 28-án. A délelőtt 10 órakor kezdődő eseményen a felszólaló kutatók felidézik azokat az eszményeket, mintázatokat, hőstetteket és erényeket, amelyek a lovagokat és a nevükkel jelzett korszakot jellemezték.