Az emlékezet tere: a múzeum új összefüggésekben
A Magyarságkutató Intézet (MKI) adott otthont a Múzeum–Tér–Komplexitás című konferenciának, amely a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal (HM HIM) közös szervezésben valósult meg.
A 2025. szeptember 12-i rendezvény fő célja az volt, hogy a tárgyi emlékanyag, a különféle kiállítóterek és az ezekhez kapcsolódó közösségek új, komplex értelmezést kapjanak.
Az eseményt Bán Attila alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, valamint Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet főigazgatói tanácsadója nyitotta meg. A konferencián hét múzeum, két kutatóintézet és egy egyetem szakemberei osztották meg kutatási eredményeiket és tapasztalataikat.
Az előadások három fő téma köré épültek: a múzeum, mint építészeti alkotás mellett a kiállítótérben megvalósítható közösségépítés, a látogatók aktív bevonása, valamint a történetek hordozóiként bemutatott műtárgyak.
A prezentációk sorában elsőként emlékhelyek kerültek a középpontba. Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a törökökkel szemben elszenvedett két nagy vereség – a krbavai (1493, mai Horvátország) és a mohácsi (1526) csata – emlékezetpolitikáját vizsgálta, külön hangsúlyozva a két esemény eltérő utóéletét.
Szilágyi Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa mutatta be a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából indult projektet, amelynek keretében megújul és kibővül a segesvári csatához kapcsolódó fehéregyházi Petőfi-emlékhely.
Buzás Gergely régész–művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója az egri Dobó István Vármúzeum, valamint a visegrádi Királyi Palota és Fellegvár az elmúlt években készült rekonstrukciós terveit ismertette, kitérve a megvalósult elemekre, valamint azokra a gondosan kidolgozott koncepciókra is, amelyek sajnálatos módon nem valósulhatnak meg.
Wirth Gábor az Edutus Egyetem tanára előadásában a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében felújított történelmi épületek új funkciói kapcsán bemutatta, az épületek kialakításának alapelvét: a tudás élményszerű közvetítését a látogatókhoz. Ebbe a tematikába illeszkedett Pokrovenszki Krisztián a Szent István Király Múzeum főigazgatójának előadása is, amely a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontnak otthont adó egykori moziépület átalakítási megoldásait mutatta be. Az épületben helyet kapott az állandó „kőtár” kiállítás is, amely a középkori koronázótemplom maradványainak digitális rekonstrukciójára épül. A nemzeti emlékezetünk szempontjából kiemelkedően fontos kőemlékek így végre méltó környezetbe kerültek az immár emlékhelyként funkcionáló modern épület falai között.
Közösségépítés a múzeumokban
A szakmai konferencia következő nagyobb tematikus egysége a múzeumok közösségépítő szerepére és ennek megvalósítási módjaira irányult. Németh Ildikó, a Soproni Múzeum közönségkapcsolati csoportvezetője előadásában bemutatta, hogyan vonják be a soproni múzeumok a helyi közösségeket a mindennapi múzeumi élet alakításába. Hangsúlyozta, a közösségek nem csupán résztvevői, hanem aktív formálói is a programoknak és tevékenységeknek. Különösen izgalmas gondolatként hangzott el, hogy a közösségek bevonása nemcsak a kiállítóterekben, hanem a múzeum falain kívül is hatékonyan megvalósítható. Az úgynevezett utazó múzeum keretében ugyanis a múzeumpedagógiai foglalkozásokat például óvodákban és iskolákban is meg lehet valósítani.
Hidvégi András, a HM HIM osztályvezető-helyettese, múzeumpedagógus prezentációjában a múzeumpedagógia lehetőségeiről és kihívásairól számolt be. Ezek szerint már egészen kis korban is vannak egyszerű, gyakorlatias módszerek, amelyekkel fel lehet kelteni a gyerekek kíváncsiságát a múzeumi gyűjtemények, így a történelem iránt.
A közösségi régészeti programok – amelyek szintén a múzeum falain túl zajlanak – újabb érdekes példái a közösségek bevonásának - derült ki a konferencián. Ezek a kezdeményezések lehetőséget adnak arra, hogy önkéntesek aktívan részt vegyenek régészeti feltárásokban, miközben a múzeumok is profitálnak a résztvevők kreativitásából, szakmai támogatásából. E témához kapcsolódva Jászberényi Mónika régész technikus, gyűjteménykezelő és Nagy Balázs gyűjteményvezető, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársai a numizmatikai leletek ásatásairól számoltak be, míg Tarbay János Gábor a Nemzeti Régészeti Intézet régésze a Somlón előkerült késő bronzkori és kora vaskori kincsek feltárását ismertette.
A tér fogalmát kicsit tágabb nézőpontból vizsgálva Fehér Bence, az MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója Luigi Ferdinando Marsigli (1658–1730) olasz tudós, hadmérnök és katonatiszt munkásságát mutatta be. Marsigli a Duna-menti területeken végzett kutatásai során figyelemre méltó történeti földrajzi megfigyeléseket tett, amelyek alapját az általa tanulmányozott tárgyi emlékek jelentették.
A múzeumi gyűjtemények változatos szerepe
Az utolsó nagy tematikus egység a kiállítások és a gyűjteményi raktárak belső világára, valamint a múzeumi anyag egyes csoportjaira összpontosított. Szanka Brigitta, az MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa előadásában a középkori feliratos kőemlékek sokszínű funkcióit elemezte, bemutatta a tárgyak változatos szerepét a különböző típusú múzeumi épületekben és kiállítóterekben. Hursán Szabolcs, az MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa a történelmi könyvgyűjtemények darabjainak élvezetes és könnyen befogadható kiállítótéri lehetőségeiről beszélt.
A program zárásaként a hadtörténeti gyűjtemények kerültek a középpontba. Polgár Balázs HM HIM Hadirégészeti Osztályának részlegvezetője előadásában a dark heritage, vagyis a „nehéz örökség” fogalmát mutatta be. Olyan régészeti emlékekről van szó, amelyek emberi tragédiákhoz kapcsolódnak, és ezért különleges etikai kérdéseket vetnek fel: hogyan lehet ezeket feltárni, vizsgálni, illetve bemutatni úgy, hogy tiszteletben tartsuk az áldozatok emlékét, ugyanakkor tanulhassunk is belőlük.
Závodi Szilvia, a HM HIM Tárgyi Emlékanyag gyűjteményének munkatársa az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő ellenállási mozgalmak emlékét őrző nemzeti ereklyékről és relikviákról mesélt, bepillantást engedve e különleges tárgyak titkaiba. Végezetül a zászlók világába vezette be a hallgatóságot Fröhlich Dávid gyűjteményvezető (HM HIM), aki zászlógyűjtemény példáin keresztül mutatta be, miként született meg a „nemzeti ereklye” fogalma, és hogyan értelmezhetjük azt napjainkban.