A Szent László falképciklus művészettörténeti kutatásának egyik legismertebb művészettörténésze azt az 1068. évi ismert a történelmi eseményként vizsgálta, amely a besenyők, úzok elleni kerlési csata emlékeként szájhagyomány útján terjedt el az országban. Az ütközet legendás elemeként tartjuk számon azt a mozzanatot, amelynek során Szent László megment egy pogány harcos által elrabolt (elszöktetett) leányt.


Sashalmi-Fekete Tamásnak, a Magyarságkutató Intézet Intézet ügyvivő-szakértőjének előadása: Az előadó témája a szászföldi Szent László-legendaciklusok vizsgálata volt. Az utóbbi évek nagy szenzációja, hogy Dél-Erdélyben is több helyen előkerültek a lovagkirályt és a leányrabló kun harcát megörökítő falképek.


A SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencia második napján Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes levezető elnöksége mellett elhangzott előadásában Prof. Dr. Kásler Miklós miniszterelnöki biztos a magyar történelem legfenségesebb személyiségeként jellemezte a lovagkirályt, akinek életműve, életszentsége az azóta eltelt kilencszáz év után is példaadó.


Jeney Jánosnak, a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "Interaktív térképi segítség a zarándokoknak a Szent László zarándokúton" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA


Kutatónk a Magyarságkutató Intézet egyik projektjének keretében elkészített egy interaktív térképrendszert. Ezen térképek a Szent László zarándokutak végigjárását hivatottak segíteni.


Horváth Illésnek, a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "Szent László kultusza Luxemburgi Zsigmond hatalmi reprezentációjában" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA


Luxemburgi Zsigmond magyar királlyá koronázásától kezdve diplomáiból kimutatható egyfajta bensőséges tisztelet Szent László iránt, mely egész uralkodását végig kísérte. Ez a személyes vonzalom, amely a szent király emlékének tudatos ápolásával párosult, már a korábbi évtizedekben is megfigyelhető volt az Anjou királyok dinasztikus politikájának kísérőjelenségeként.


Hidán Csabának a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "Fegyverzet Szent László király idejében és a freskókon" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA


Hidán Csaba előadásában a Szent László-kori fegyverzetet és viseletet mutatta be. Kiemelte, hogy a XI. századból nem maradt fenn képzőművészeti alkotás, ezért a fennmaradt XIII-XIV-XV. századi freskókon mindig koruk fegyverzetét ábrázolták a festők.


Tóth Anna Juditnak, a Magyarságkutató Intézet SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián megtartott, "Szent László lánya, Piroska" című előadásáról szóló összefoglaló INTERJÚJA