Az Isztambuli Egyetem Bölcsészettudományi Karának épületében rendezték meg a VI. Nemzetközi Mongol Nyelvészeti Konferenciát (ML 2025) idén szeptember 8. és 10. között.

A szakmai eseményen Intézetünket a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont két munkatársa, Csontos Sára és Tóth Zsolt képviselte.

A rendezvényen   harmincnyolc előadás hangzott el angol, orosz és mongol nyelven. Európa és Ázsia összes olyan országából érkeztek kutatók, ahol a mongolisztikai kutatások komoly hagyománnyal rendelkeznek: Mongóliából, Oroszországból, Németországból, Franciaországból, Japánból, Kínából, Csehországból, Olaszországból, Törökországból, Dél-Koreából, Izraelből, Kazahsztánból és természetesen Magyarországról. A Magyarságkutató Intézet szakemberein túl hazánkból az MTA Könyvtár Keleti Gyűjtemény, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE részéről érkezett egy-egy kutató a konferenciára

Csontos Sára doktorjelölt kollégánk Mongol–magyar nyelvészeti kapcsolatok: Bizonytalanságok és új perspektívák címmel tartott angol nyelvű előadást a résztvevőknek. Előadásában a magyar nyelv feltételezett mongol eredetű jövevényszavainak 20. századi kutatástörténetét mutatta be, és arra kereste a választ, hogy a legújabb régészeti és nyelvészeti eredmények tükrében valóban lezártnak tekinthető-e ez a kérdés.

Tóth Zsolt, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk tudományos segédmunkatársa pedig orosz nyelven prezentálta gondolatait Tárgyi alárendelő szerkezetek a mongol, a török és a magyar nyelvben címmel. Előadásában kiemelte, hogy míg a török és a mongol nyelv továbbra is szinte kizárólagosan az igenévi szerkezeteket használja a szintaktikai alárendelés kifejezésére, addig a magyarban az ilyen szerkezeteket jelentősen visszaszorították az utalószavas-kötőszavas alárendelő mondatok. Ugyanakkor, a mongol és török szerkezetek tanulmányozása jelentős segítséget nyújt egyes magyar mondattani és alaktani jelenségek pontosabb elemzéséhez.

A konferencia zárásaként a sorozat fő szervezőjétől, Pavel Rykin professzortól meghívást kaptunk a következő konferencián való részvételre, amelynek lebonyolítására két év múlva a Kínához tartozó Belső Mongólia Autonóm Tartomány fővárosában, Hohhotban kerül sor.

A Magyarságkutató Intézet számára kiemelt jelentőséggel bír az ilyen jellegű szakmai konferenciákon való részvétel, hiszen egyik küldetése a magyar nyelv történeti értékeinek, alakulására vonatkozó adatainak felkutatása, kinyerése és megőrzése.