Felső-Erdély visszafoglalását követően 1849. január 21-én Józef Bem vezérőrnagy kísérletet tett az erdélyi császári-királyi csapatok főhadiszállása és utánpótlási bázisa, Nagyszeben elfoglalására. Akkor nem járt sikerrel.

A középkori Magyar Királyság törvényei, jogszabályai közül számos ismeretlen: elveszett vagy lappang. Szisztematikus, teljességre törekvő összegyűjtésükre először az 1504. évi országgyűlésen merült fel igény, aminek következtében jelentős kodifikációs tevékenység indult meg.

II. Géza magyar király (1141–1162) és Eufrozina kijevi hercegnő házasságából hét gyermek, négy fiú és három leány született. Közülük elsőként István látta meg a napvilágot valamikor 1147 nyarán.

Dr. Gedai István a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke és főigazgatónk Dr. Horváth-Lugossy Gábor a helyszínen tekintette meg az abasári régészeti feltárás folytatását. A község részéről Kazsu Attila polgármester fogadta a vendégeket. Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója, az ásatás vezetője adott tájékoztatást az előrehaladásról.

Közelebb kerültünk Mátyás király származásának tisztázásához, magának az uralkodó személyének újrafelfedezése lehet a kutatás egyik legnagyobb hozadéka – hangsúlyozta a Mandinernek Neparáczki Endre. Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatójával készített interjút a Magyar Nemzet is átvette.

KÖSZÖNJÜK, hogy ennyien követték "Hamis gulyás" konferenciánkat! Az előadásokat facebook oldalunkon és youtube csatornánkon külön is visszanézhetik. (Hamarosan elkészülnek az angol, német, orosz fordítások.)

Nemcsak verseket írt, de komoly műfordítói tevékenységgel is dicsekedhet Petőfi Sándor egykori hitvese – derül ki Raffay Andrea "Megérdemelve vagy ártatlanul: Szendrey Júlia összes költeménye elemző tanulmányokkal" című könyvéből. Kutatónkkal az Erdély.ma készített interjút.

"Egy kifosztott, méltóságában meggyalázott nemzet traumáit generációkon keresztül hordjuk magunkban. Egy traumát úgy tudunk feldolgozni, ha elmesélhetővé tesszük. Ezért kell újra és újra elbeszélnünk a rettenetet, és nem csak február 25-én." Borvendég Zsuzsanna

A kommunizmus áldozataira emlékezünk február 25-én, annak a napnak az évfordulóján, amelyen Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKgP) főtitkárát elhurcolták a szovjetek 1947-ben.

Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, egyetemi tanár, latinul és nemzeti nyelven egyaránt verselő költő. Születési évét illetően ugyanúgy találkozhatunk az 1749-es és az 1750-es évvel is, azonban forrásaink abban egységesnek bizonyulnak, hogy február 24-én emlékezhetünk meg születésének napjáról.