Mi történt a versailles-i Grand Trianon palotában? Hogyan zajlott a békediktátum aláírása? Ezekről a körülményekről beszélt Vizi László Tamás, intézetünk tudományos főigazgató-helyettese a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában.

Az antant bomlasztó politikája, és a bolsevik propaganda miatt, a magyarok teljesen megtagadták az első világháború után hazatérő katonáinkat – emelte ki Babucs Zoltán, Történeti Kutatóközpontunk munkatársa a Kossuth Rádióban, Trianon 100 – Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.

A Hír TV Credo című műsorában intézetünk két munkatársát, Raffay Ernőt és Gulyás Lászlót kérdezték Trianonról. Gulyás László szerint lett volna esély arra, hogy ne írjuk alá a békediktátumot. Raffay Ernő kiemelte: a Tanácsköztársaságnak nagy szerepe volt Trianon létrejöttében.

A trianoni békediktátumról csak rosszat lehet elmondani – nyilatkozta dr. Raffay Ernő, intézetünk tudományos tanácsadója.

Trianon az 1945 utáni időszakban tabutéma volt, aki pedig beszélt róla, azt valamilyen módon megbüntették – hangsúlyozta dr. Vizi László Tamás, intézetünk tudományos főigazgató-helyettese.

Identitásunkban mélyen gyökerezik Trianon, a kutatásában az alapokhoz kell visszatérni – emelte ki prof. dr. habil. Szávai Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Kaposvári Egyetem címzetes rektora.

Nagyon nehezen és már az utolsó utáni pillanatban született döntés, kik üljenek a párizsi gyorsra és írják majd alá a trianoni békediktátumot – ismertette Vizi László Tamás, intézetünk tudományos főigazgató-helyettese a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában.

A trianoni békediktátum következtében elvesztettük kulturális regionális központjaink nagy részét, mégis tudott növekedni az értelmiség aránya a csonka országban – emelte ki Dr. habil. Ujváry Gábor CSc, főiskolai tanár, a VERITAS intézetvezetője Trianon kulturális következményeiről.

Milyen folyamatok kellettek Horthy Miklós kormányzóságához? Mennyire befolyásolta személyisége a magyar történelem alakulását? – ezeket a kérdéseket vetette fel Dr. Olasz Lajos PhD, a Szegedi Tudományegyetem docense.

Mik voltak a magyar külpolitikai lépések, amelyek elvezettek a soproni népszavazáshoz, 1921 decemberében, és a hungarus tudatú németek hogyan álltak ki Magyarország mellett - ezekről beszélt Dr. habil. Tóth Imre PhD, a Soproni Múzeum igazgatója és a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.