Szerző

Nyitrai Péter

Cím

Magyar néprajzi tartalmak az új NAT-ban és a KET-ben és az Oktatási Hivatal módszertani kézikönyveiben

Hivatkozás

Absztrakt: A magyarságtudományi tárgyaknak és tartalmaknak meghatározó szerepet tulajdonítunk a gyermek nemzeti értékek iránti fogékonyságának a fejlesztésében. A vizuális kultúra tanárára pedig különösen nagy felelősség hárul munkája során. A tantervírók és OH tananyagfejlesztők az idézett tartalmak tantervekben, illetve pedagógusok kezébe adható módszertani kézikönyvekben való megjelentetésre törekednek. Jelen írás a magyarságunk vizuális reprezentációi közül inkább a magyar néprajzi tartalmakról szól, jellemzően az alsó tagozat szemszögéből, érintve a gimnáziumi korosztályt érintő kérdéseket, sőt a megváltozott érettségi szabályozás néprajzi tartalmakat érintő változásokat is.

Tisztán befogadó jellegű fejlesztési feladat alig van a kerettantervi szövegek között, ha van is, akkor a játékosságot feltétlenül felkínálja. A vizuális kultúra tárgy jellemző területei alkotják a KET témaköreit: kifejezés és képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra. Ezekhez hozunk fel jellemző példákat, amelyek motiváló hatással is bírhatnak. 

Szerző

Lakner Tamás

Cím

A magyarságtudat erősítésének lehetősége a zenei nevelésben

Hivatkozás

Absztrakt: Zenei neveltetésünk, zenei anyanyelvünk meghatározza az általános műveltségünket. Nagy szerepe van tehát az ének-zenei nevelésnek az iskolában. A tanuló identitástudatának kialakítása és személyiségfejlődése szempontjából fontos a tananyag gondos kiválasztása és értő átadása. Ez lehet a felnövő nemzedék általános műveltsége megalapozásának és nemzeti azonosságtudatának záloga. A világnézet, a nemzethez, hazához való ragaszkodás, az érzelmi kiegyensúlyozottság mind ennek hatására formálódnak. A zenei nevelésnek jóval nagyobb teret kell(ene) kapnia iskolarendszerünkben, ha a NAT céljainak megfelelő oktatási modellt szeretnénk átültetni a gyakorlatba. Alábbi rövid írásomban néhány példával azt kívánom bemutatni, hogyan szolgálja az ének-zene új kerettanterve és az ennek alapján elkészült új tananyagok e célok megvalósíthatóságát. Az elemzéshez a tanórán használt új tankönyvek nyújtják az alapot.

Kulcsszavak: zenei nevelés, identitás, Kodály-módszer, népzene, néptánc, nemzeti hagyomány

Szerző

Szabados György

Cím

Régi történelem új tankönyvekben

Hivatkozás

Absztrakt: Ismeretes, hogy 2020 őszén átdolgozott történelemtankönyvek álltak a magyar közoktatás szolgálatába. Kétszer két tankönyvről van szó, hiszen az 5. és a 9. osztályos diákok számára egyaránt megújult a korábbi „NTK-s” és az újgenerációs „OFI-s” tankönyv. Az átdolgozás csapatmunkában készült, több tudásfajta (pedagógusi és kutatói) találkozott. A négy tankönyv az alábbi hármas szempontrendszer halmazmetszetében helyezhető el: tudományos hitelesség, módszertani hatékonyság és a Nemzeti alaptanterv (NAT) és Kerettanterv (KET) által szabott keretek. A nemzeti önazonosságtudatot megalapozó korai magyar múlt: az őstörténet, a honfoglalás és az Árpád-kori Magyar Királyság sok tekintetben újszerű bemutatást kapott. Az átdolgozás kutató történészi felelőse én vagyok, így én a tudományos hitelességért felelek. A tudományos hitelesség tekintetében a legnagyobb ellenérzést kiváltó álláspontom az volt, hogy konszenzus helyett reális alapon nyugvó történelmi rekonstrukcióra törekedtem. Tettem ezt főleg azért, mert ma már régiek mellett új tudományok hallatják hangjukat: gyors mozgásban van a múlt megismerése, és ez a természettudományok által felpörgetett dinamizmus sem a konszenzus nyugalmi állapotához vezet. Egyvalamiben látok konszenzus-lehetőséget, de az nem a „mit?”, hanem a „hogyan?” kérdését érinti. Jelen tanulmány keretei között az identitásalapozó korszak kérdéseiből három témakört választottam ki, amelyeken keresztül betekintést kívántam adni a tankönyvekben érvényesített megállapításaim tudományos hátterébe: először korai történetünk forrásadottságairól, aztán mítosz és történelem kapcsolatáról, végül a hadviselő steppeállam kérdéséről szóltam. 

Szerző

Pappné Gellényi Judit

Cím

Új szemlélet a történelem tankönyvekben

Hivatkozás

Absztrakt: Kell-e adatokat, tényeket tanítani a történelemórákon? Ez a kérdés hosszú évek óta újra és újra előkerül. De az nem képezi vita tárgyát, hogy az összefüggéseket, következtetéseket csak tények alapján lehet megállapítani, tehát egyértelmű, hogy tananyagot a tények mellőzésével, a lexikai adatoknak a követelmények közül való kiiktatásával nem lehet összeállítani. A 2020-as Nemzeti Alaptanterv jelentősen csökkentette ugyan a lexikai követelményeket, de azt is hangsúlyozza, hogy szükség van bizonyos konkrét ismeretek elsajátítására is. Így sajátít el a diák értékeket, így tanul meg következtetéseket levonni. Fontos megjegyezni, hogy a történelem tankönyvek átdolgozása olyan tudományos szakértők segítségével történt, ami garantálja, hogy a legújabb tudományos eredményeknek ellentmondó tények ne maradjanak bennük. A tanterv új szemléletét a tankönyvek új narratívákon, újfajta módszertani megközelítésen és a tudomány új eredményeinek tükrözésén keresztül jelenítik meg. A következő írásban ezekből villantunk fel néhány példát.

Kulcsszavak: kulturális kódrendszer, reális és pozitív nemzettudat, életmódtörténet, lexikai adatok és követelmények, hosszmetszeti témák a tankönyvekben

Szerző

Illik Péter

Cím

Az új NAT szerinti középiskolai történelem tankönyvek magyar kora újkori leckéi a NAT, a KET és a történettudományi eredmények fényében

Hivatkozás

Absztrakt: A tanulmány a három új, 2020. évi NAT alapján készült 10. évfolyamos középiskolai tankönyv hazai kora újkorra vonatkozó leckéinek tananyagtartalmát értékelő mikrokutatás eredményeiről számol be, továbbá bemutatja, hogy ezek mennyiben vannak összhangban az új Nemzeti Alaptantervvel (NAT 2020), a Kerettantervvel (KET 2020), valamint a hazai magyar kora újkorra vonatkozó történeti kutatási eredményekkel. Valamennyi itt bemutatott tankönyv esetében csak a magyar kora újkorra vonatkozó leckék elemzése történt meg, így a levonható következtetések nem vonatkoznak a tankönyvek egészére, vagyis nem általánosíthatóak.

A cél nem volt más, mint összehasonlítani a történészek álláspontját az egyes kutatott témákban, illetve a elvégezni az egyes témaelemek összevetését. A kutatástól a következő kérdésekre vártunk választ: mennyiben támogatják a tankönyvek a NAT és KET céljait? Milyen történettudományi eredményeket emelnek be és melyeket nem? 

Kulcsszavak: kora újkori magyar történelem, narratív tudatosság, modern eszmetörténet, kontrollkötet, terminológia

Szerző

Pomozi Péter

Cím

A Kárpát-medencei magyar nyelvi-kulturális kontinuitás élménye az új szemléletű nyelvtörténet- és nyelvjárás-oktatásban

Hivatkozás

Absztrakt: Az alábbi írás a 11. évfolyam B-sorozatú magyar nyelv tankönyvének és munkafüzetének egyes leckéit mutatja be. A szerző meggyőződése szerint a magyar nyelv tantárgyon belül is éppen a nyelvtörténet, a nyelvjárástan és a Kárpát-medencei magyar nyelvi helyzet azok a témakörök, amelyek a leginkább identitásérzékeny, identitásfejlesztésre is alkalmas témakörök, mert rajtuk keresztül sokoldalúan és élményközpontúan hozható „testközelbe”, mit is jelent valójában a Kárpát-medencei magyar nyelvikulturális kontinuitás. A szerző az egyes könyvfejezetek bemutatásán túl a könyv születési körülményeire, az egyes témakörök társadalomtörténeti hátterére, valamint szakmódszertani szempontokra is kitér.

Kulcsszavak: NAT 2020, magyarnyelv-oktatás, élményközpontúság, nyelvi tudatosság, Kárpát-medencei magyar nyelvi és kulturális kontinuitás, nyelvtörténet, nyelvjárások, identitásfejlesztés, mintafeladatok